Rekordméretű az ózonlyuk a Déli-sark felett
Ismét elérte három évvel ezelőtti, 28 millió négyzetkilométeres rekordméretét az Déli-sark feletti ózonlyuk, miután az ózon az idei nyár végén gyorsabban fogyott a légkörből, mint az előző években - közölte szerdán a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Az ENSZ-szervezet szakértői szerint a lyuk kiterjedése a következő hetekben valamelyest még tovább nőhet, minden eddigi rekordot megdöntve. „Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szeptember közepétől még egy vagy két héten át növekszik” – mondta az AP amerikai hírügynökségnek Michael Proffitt, a WMO ózonlyukkal foglalkozó vezető szakértője.
A lyuk – amely a három oxigénatomból álló ózonmolekulák magaslégköri védőrétegének normálisnál vékonyabb része – az 1980-as évek közepe óta alakul ki évről évre, augusztustól szeptemberig, amikor az antarktiszi tél elmúltával a Nap ismét magasabbra emelkedik a Déli-sark felett.
Tavaly szeptemberben rejtélyes módon zsugorodott a lyuk
Az év további hónapjaiban a „lyuk” újra feltöltődik, a réteg egészének enyhe felhígulását eredményezve. Az elmúlt évtizedben kiterjedése tavaly szeptember végén volt a legkisebb, amikor ketté is szakadt. Ez azonban különleges ritkaság.
„Az általános tendencia az, hogy az ózonlyuk egyre korábban kezd kialakulni, tovább tart és egyre mélyebb” – mondja a szakértő. Az utóbbi évek változásai azonban inkább az Antarktisz felett, a légkör középső rétegének alján kialakult időjárási feltételeknek tudhatóak be, mint az ózonkárosító vegyi anyagok légköri mennyiségének.
Az ózonlyuk formáját az Antarktisz feletti légörvények alakítják
Utóbbiak, köztük a permetező palackokhoz és a hűtőgépekhez használt klór-fluoro-karbon (CFC) vegyületek kibocsátását nemzetközi egyezményben korlátozták. Ennek nyomán – mint a mérések mutatják – a káros gázok mennyisége csökkenőben van a légkör alacsonyabb rétegeiben, viszont csúcsértéket ért el a légkör középső rétegeiben, épp a földi életet az ibolyán túli sugárzástól védő ózonréteg magasságában.
Ez az egyik oka a lyuk jelenlegi rekordméretének. Ugyanakkor a műholdas, léggömbös és földi mérések szerint az ózonlyuk formáját az Antarktisz feletti légörvények alakítják, így ezen örvénylés meghosszabbodása volt idén a másik ok, amely több bomlasztó hatású napsugárzásnak tette ki az ózonlyuk belső részeit.
Kapcsolódó írásunk:
Az Antarktisz feletti ózonlyuk nagyobb mint valaha