Széthasadt az Északi Sark legnagyobb jéghegye

Az Északi Sark legnagyobb jégsziklája darabokra tört – jelentették be amerikai és kanadai tudósok a Geophysical Research Letter című szaklapban.

A Ward Hunt (Őrszem) névre hallgató, 443 négyzetkilométer felszínű jégszirt a kanadai Ellesmere sziget északi partjánál helyezkedik el. (A sziget egyébként a világ kilencedik legnagyobb szigete.) A hatalmas tömegű lebegő jéghegy, amely háromezer évig egy helyben álldogált, most két nagy darabra hasadt. Az észak-dél irányú hasadás 2000 tavasza óta mélyült. A hasadás a kutatók szerint az elmúlt három évtized hőmérséklet-emelkedésének következménye. A jégsziklában egyébként horizontálisan is számos törés fedezhető fel.

Egy édesvízű tó a tengerbe ömlött

A hasadás következtében egy jégborította édesvízű tó víze is a tengerbe ömlött, egész pontosan a 30 kilométer hosszú Disraeli fjordba. A tó, amely az északi félteke legnagyobb, jégtakaró borította édesvízű tava volt, a sűrűbb tenger víz szintje felett 360 méterre terült el, és legnagyobb mélysége 43 méter volt. Az édesvíz eltűnése a terület ökoszisztémájában jelentős változásokat okozhat.

A globális felmelegedés a bűnös

A tudósok a globális és regionális felmelegedéssel magyarázzák a jéghegy kettéválását. Az Északi és a Déli Sark a Föld legyorsabb ütemben melegedő területei. Az Északi Sarkon tíz évente 0, 4 Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet. A júliusi átlaghőmérséklet 1967 óta 1, 3 fokkal nőtt, és már a víz fagyási pontja felett van. A klíma változás módosította az óceán hőmérsékletét, sótartalmát és áramlását is. Érdekesség, hogy a kanadai Ellesmere sziget északi partját 1982-ben még 90 százalékban jégpáncél övezte, ez ma már csupán a part 10 százalékára igaz.

Még súlyosabb a helyzet a Déli Sarkon, ahol az elmúlt ötven évben 2, 5 Celsius fokkal emelkedett a hőmérséklet. Tavaly az Antarktisz egyik nagy félszigete, a 3250 négyzetkilométeres Larsen B jéghegy vált le, és egy hónap alatt többezer kis jégheggyé töredezett.