Földrengés-előrejelzések: annyi biztos, hogy minden bizonytalan

A földrengések évezredek óta tartják rettegésben az emberiséget. Váratlanul és pusztítóan törnek civilizációnkra, s egyelőre nem látszik bizonyosnak, hogy képesek leszünk-e valaha is előre megjósolni ezeket a természeti katasztrófákat. A legutóbbi napok japán eseményei arra utalnak, hogy akad még tennivaló az ügyben…

Szépséghiba

A napokban bejárta a világsajtót egy japán férfi kijelentése, miszerint ő képes előrejelezni a földrengések helyét és időpontját. A dolog szépséghibája, hogy Yoshio Kushadi az időpontot és a helyet is eltalálta, amikor előrejelezte a rengést, csakhogy nem a mozgás epicentrumát, középpontját sikerült megjelölnie…Az történt ugyanis, hogy napokkal a nagy japán szeizmikus katasztrófa előtt a férfi megjósolta, hogy Tokióban rengeni fog a föld, ám kiderült, hogy nem a fővárosban volt a legpusztítóbb a katasztrófa, hanem Hokkaido szigetén, messze északra.

Ez okozta egyébként Magyarországon is a félreértések egy részét: sokan csak hatos erősségűnek hitték a rengést, mert Tokióban valóban gyengébb volt a földmozgás, miközben az epicentrumban a Richter skála szerinti 8, 8-as fokozatot is elérte a magnitúdó. (Ez német kutatók mérése volt, a hírügynökségek nyolcas erősségűre tették a mozgásokat.) Mindez egyébként a valaha volt egyik legerősebb szeizmikus katasztrófa volt az emberiség történetében. A német kutatók például ennél még sohasem mértek nagyobb értéket. A földkéreg 300 kilométer hosszan szakadt fel az elmúlt héten Hokkaidón, ám a japán építészek és várostervezők munkáját dicséri, hogy viszonylag kevés áldozatot követelt a jelenség. Egyetlen halottról és hatszáz sebesültről érkeztek ugyanis jelentések a távol-keleti szigetországból, miközben más országokban jóval gyengébb rengések esetében sok száz és ezer halottról számolhattak volna be a hírügynökségek.

Ami segíthet…

A földrengések pusztítását több módszer is csökkenteni képes. Nem csupán arról van szó, hogy a szerkezeteknek elég flexibilisnek és egyidejűleg stabilnak kell lenniük, hanem arról is, hogy az épületek sajátfrekvenciája (amelyen a legkönnyebben gerjeszthetők, vagyis mozdíthatók ki nyugalmi állapotukból) ne essen egybe a földrengések keltette lökéshullámok frekvenciájával. Így elkerülhető az épített szerkezetek összeomlása.

Japán északi szigetét, Hokkaidót három erősebb rengés rázta meg pénteken, de azóta is mértek 5, 2-es erősségű földmozgásokat a térségben. A távol-keleti országban gyakoriak a pusztító erejű földrengések. Nyolc évvel ezelőtt az ipari és kikötővárost, Kobét sújtotta katasztrófa. Akkor csaknem hatezer ember vesztette életét. A gyakori földmozgások oka az, hogy a Csendes-óceáni lemez, a Föld egyik legnagyobb kéregdarabja évente nyolc centiméterrel csúszik arrébb Japán szigetei alatt.

A mostani katasztrófa viszonylag kevés áldozata kapcsán német tudósok azt hangsúlyozzák, hogy a megfelelő építési előírások és azok betartatása jelentik a legfőbb biztosítékot arra, hogy nem lesz tömegszerencsétlenség egy földrengésből. A német kutatók kételkednek viszont abban, hogy precízen előrejelezhető lenne a földmozgások helye és ideje, és Yoshio Kushadit komolytalannak tartják. Sőt, a Spiegel Online-nak nyilatkozó potsdami kutatók szeretnék magukat elhatárolni tőle, nehogy összekeverjék a tudósokat és a sarlatánokat.

Nem lehet előre megjósolni a rengéseket

„Egészen pontosan nem lehet a földrengéseket előrejelezni. A valószínűségszámítás segítségével hozzávetőlegesen sejthető viszont a földrengések helye és időpontja – vélekedik Birger Gottfried Lühr, aki a potsdami földkutató intézet, a Geo-Forschungszentrum (GFZ) munkatársa, a természeti katasztrófákkal foglalkozó részlegnél.

Ugyanakkor Kushadi módszere, az, hogy rádióhullámok mérésével próbálja megjósolni a katasztrófákat nem tűnik rossz megoldásnak. Korábban, 2002-ben más japán kutatók már felhívták erre a metódusra a figyelmet, és végeztek is méréseket ebben a témakörben. Az elmélet – amelynek eredete a nyolcvanas évekre nyúlik vissza – lényege az, hogy amikor a föld felszíne alatt nő a nyomás, kisebb repedések keletkeznek a kéregben. Az ezzel párhuzamosan zajló magma-áramlások, -mozgások elektromágneses zavarokat okoznak a légkörben, amelyek előrejelezhetik a készülő mozgásokat.

Minthogy azonban nagyon bonyolult folyamatok zajlanak a mélyben, a rádióhullámokból nem feltétlenül következtethetünk az előttünk álló eseményekre – hangsúlyozzák a német kutatók. Sok tudós szerint kaotikus folyamatokról van szó, amelyek nem határozhatók meg egyetlen képlettel – magyarázta Lühr.

Az amerikaiak mást is figyelnek

Az amerikaiak a japánoktól eltérően nemcsak elektromágneses hullámok mérésére törekednek, hanem infravörös kamerákkal figyelik a világűrből a Föld felszínét. Az USA űrkutatási hivatala, a NASA műholdakkal pásztázza a kontinenseket, és a hőmérsékletingadozást és a fényjelenségeket figyeli földrengések esetén. Ha ugyanis a kőzetek nyomás alatt vannak, akkor nemcsak az elektromágneses hullámok változnak, hanem a hőmérséklet is, és így fénykibocsátásra is sor kerülhet, feltéve, hogy felszín közeli jelenségről van szó. Az úgynevezett Global Earthquake Satellite System (Globális Földrengés-kutató Műholdrendszer) éppen ezért segítséget nyújthat a későbbiekben a földmozgások előrejelzésében, legalábbis a szeizmikus mozgások precízebb megjóslásában.