Ha Oroszország nem fogadja el a kyotoi jegyzőkönyvet…

Bár Vlagyimir Putyin elnök hónapokkal ezelőtt többször is ígéretét tett rá, hogy Oroszország ratifikálja a kyotoi jegyzőkönyvet, a jelenleg zajló moszkvai klímaváltozási nemzetközi konferencián elzárkózott ettől. Sőt, igyekezett bagatellizálni a kérdést, illetve homályos feltételekhez kötötte, nem kis riadalmat keltve az EU-diplomaták és a környezetvédő csoportok körében.

Putyin megnyilatkozásai valószínűleg tetszést arattak azonban Washingtonban: a visszatáncoló orosz elnök személyében a szerződést szintén megtagadó Bush ugyanis szövetségesre lelne.

Oroszországon áll vagy bukik a jegyzőkönyv sorsa

A világméretű klímaváltozásról szóló ENSZ-keretmegállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben 1997 decemberében 38 fejlett ipari ország vállalta, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest 5, 2 százalékkal csökkenti az üvegházhatásban szerepet játszó hat gázféleség, főleg a széndioxid kibocsátását.

Szakértők szerint ezek a gázok felelősek a globális hőmérsékletemelkedésért és közvetve a megszaporodott hőhullámokért, tornádókért és aszályokért. A megállapodás életbe lépésének feltétele, hogy azt legalább 55 olyan ország ratifikálja, amelyek együttesen a fejlett országok 1990. évi kibocsátásának minimum 55 százalékát adják.

A jegyzőkönyvet három évvel ezelőtt ratifikálták az Európai Unió országai, Japán és más fejlett országok, az USA és Ausztrália kivételével. Oroszország önmagában az 1990-es kibocsátási szint több mint 17 százalékát képviseli, így az ő megerősítésével azonnal életbe léphetne a jegyzőkönyv. Ha viszont Oroszország nem ratifikálja, a jegyzőkönyv elhal.

Putyin taktikázik?

Putyin egyébként Bush gondolatait „szajkózta” a konferencia megnyitóján: „A modern tudományoknak pontosan választ kell adniuk arra a kérdésre, hogy a globális klímaváltozás mekkora kárt okoz az emberiségnek. A tudósoknak arra is precízen felelniük kell, hogy hol vannak az ipari termelés azon határai, amelyek még nem veszélyeztetik a Föld klímáját.”

A brit Guardian-nek nyilatkozó EU-diplomaták úgy vélik, hogy Oroszország esetleges visszatáncolása igencsak megnehezítené Moszkvának az unióval való kapcsolatát. Más részről viszont úgy vélekednek, hogy Putyin taktikázik, és szeretne még több pénzügyi forrást biztosítani Oroszország számára a jegyzőkönyv ratifikálásáért cserébe. Ugyanakkor egyes EU-diplomaták félelmüknek is hangot adtak: attól tartanak ugyanis, hogy Oroszország a színfalak mögött megállapodott az USA-val.

Oroszország korábban részben azért támogatta a jegyzőkönyvet, mert pénzt tudott belőle „csinálni.” Oroszország széndioxid kibocsátása ugyanis kevesebb, mint a számára engedélyezett kvóta, a felesleget pedig más országnak eladhatja. Az USA nélkül azonban nehéz eldönteni, hogy mit is ér ez a szennyező jog. A legnagyobb légköri szennyező ugyanis az USA, ő ezeknek a jogoknak a legnagyobb vásárlója.

De hogy a globális klímváltozás egyébként mennyire érinti Oroszországot, arra jó példa Szentpétervár, Putyin városa: az előrejelzések szerint a tenger egyre erőteljesebb hullámzása a következő évtizedben már állandó komoly veszélyt jelent a városra.

Kyoto haszontalan?!

Míg az EU-diplomaták Putyin kijelentéseit boncolgatják, az elnök gazdasági tanácsadója a Moscow Times beszámolója szerint szerdán újra megismételte a konferencián Putyin vihart kavart kijelentéseit.

„Oroszországnak több tekintetben is előnyös volna a globális felmelegedés: javulnának a termésátlagok, csökkennének az energiaköltségek, és most még jég borította tengerek válnának hajózhatóvá.” Andrej Illarionov megjegyezte azt is, hogy az Egyesült Államok és Ausztrália is kilépett a jegyzőkönyvből, mivel túl drágának találta az abban foglalt előírások betartását. „A szigorú normák életbe léptetése a gazdaságilag gyengébb Oroszország számára még kevésbé lenne megengedhető.”

Az elnöki tanácsadó ismét megkérdőjelezte a tartós globális felmelegedés bizonyított voltát. Orosz tudósokra hivatkozva azt mondta: a kyotói jegyzőkönyv pártolói nem tudják egyértelműen kimutatni, hogy bizonyos gázok kibocsátása okozza a légköri átlaghőmérséklet emelkedését.

Illarionov szerint a kyotói okmány akadályozná azt az orosz elnök által kijelölt célt, hogy az orosz GDP-t tíz év alatt meg kell duplázni. Oroszországban 1990 óta 32 százalékkal csökkent a károsgáz-kibocsátás mértéke, jórészt az egykori szovjet nehézipar ellehetetlenülése nyomán. A gazdaság talpra állásával azonban az utóbbi időben már emelkedett a szint. Illarionov szerint a kívánt GDP-növekményhez Oroszországban a gázkibocsátás az 1990-es szint 104 százalékára fog emelkedni, és a légkörbe jutó széndioxid mennyisége még nagyobb mértékben növekszik majd.

A szakember szinte haszontalannak nevezte a kyotói jegyzőkönyvet, hiszen a világ legnagyobb károsgáztermelői – mint az Egyesült Államok 25 százalékkal, illetve Kína 13 százalékkal – nem fogadják el az előírt normákat. Ennek fényében szerinte Oroszország nem sokat változtathat a helyzeten.