Borbála, Barbara, János2020. december 04., péntek
Föld

Ha Oroszország nem fogadja el a kyotoi jegyzőkönyvet…

2003.10.01.Admin
National Geographic Magyarország

A jegyzőkönyv sorsa Oroszországon áll vagy bukik. Miért táncolt vissza Putyin elnök? Diplomáciai cselről van szó, újabb pénzügyi támogatásokat szeretne, vagy már megegyezett Bush-sal?

Bár Vlagyimir Putyin elnök hónapokkal ezelőtt többször is ígéretét tett rá, hogy Oroszország ratifikálja a kyotoi jegyzőkönyvet, a jelenleg zajló moszkvai klímaváltozási nemzetközi konferencián elzárkózott ettől. Sőt, igyekezett bagatellizálni a kérdést, illetve homályos feltételekhez kötötte, nem kis riadalmat keltve az EU-diplomaták és a környezetvédő csoportok körében.

Putyin megnyilatkozásai valószínűleg tetszést arattak azonban Washingtonban: a visszatáncoló orosz elnök személyében a szerződést szintén megtagadó Bush ugyanis szövetségesre lelne.

Oroszországon áll vagy bukik a jegyzőkönyv sorsa

A világméretű klímaváltozásról szóló ENSZ-keretmegállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben 1997 decemberében 38 fejlett ipari ország vállalta, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest 5, 2 százalékkal csökkenti az üvegházhatásban szerepet játszó hat gázféleség, főleg a széndioxid kibocsátását.

Szakértők szerint ezek a gázok felelősek a globális hőmérsékletemelkedésért és közvetve a megszaporodott hőhullámokért, tornádókért és aszályokért. A megállapodás életbe lépésének feltétele, hogy azt legalább 55 olyan ország ratifikálja, amelyek együttesen a fejlett országok 1990. évi kibocsátásának minimum 55 százalékát adják.

A jegyzőkönyvet három évvel ezelőtt ratifikálták az Európai Unió országai, Japán és más fejlett országok, az USA és Ausztrália kivételével. Oroszország önmagában az 1990-es kibocsátási szint több mint 17 százalékát képviseli, így az ő megerősítésével azonnal életbe léphetne a jegyzőkönyv. Ha viszont Oroszország nem ratifikálja, a jegyzőkönyv elhal.

Putyin taktikázik?

Putyin egyébként Bush gondolatait „szajkózta” a konferencia megnyitóján: „A modern tudományoknak pontosan választ kell adniuk arra a kérdésre, hogy a globális klímaváltozás mekkora kárt okoz az emberiségnek. A tudósoknak arra is precízen felelniük kell, hogy hol vannak az ipari termelés azon határai, amelyek még nem veszélyeztetik a Föld klímáját.”

A brit Guardian-nek nyilatkozó EU-diplomaták úgy vélik, hogy Oroszország esetleges visszatáncolása igencsak megnehezítené Moszkvának az unióval való kapcsolatát. Más részről viszont úgy vélekednek, hogy Putyin taktikázik, és szeretne még több pénzügyi forrást biztosítani Oroszország számára a jegyzőkönyv ratifikálásáért cserébe. Ugyanakkor egyes EU-diplomaták félelmüknek is hangot adtak: attól tartanak ugyanis, hogy Oroszország a színfalak mögött megállapodott az USA-val.

Oroszország korábban részben azért támogatta a jegyzőkönyvet, mert pénzt tudott belőle „csinálni.” Oroszország széndioxid kibocsátása ugyanis kevesebb, mint a számára engedélyezett kvóta, a felesleget pedig más országnak eladhatja. Az USA nélkül azonban nehéz eldönteni, hogy mit is ér ez a szennyező jog. A legnagyobb légköri szennyező ugyanis az USA, ő ezeknek a jogoknak a legnagyobb vásárlója.

De hogy a globális klímváltozás egyébként mennyire érinti Oroszországot, arra jó példa Szentpétervár, Putyin városa: az előrejelzések szerint a tenger egyre erőteljesebb hullámzása a következő évtizedben már állandó komoly veszélyt jelent a városra.

Kyoto haszontalan?!

Míg az EU-diplomaták Putyin kijelentéseit boncolgatják, az elnök gazdasági tanácsadója a Moscow Times beszámolója szerint szerdán újra megismételte a konferencián Putyin vihart kavart kijelentéseit.

“Oroszországnak több tekintetben is előnyös volna a globális felmelegedés: javulnának a termésátlagok, csökkennének az energiaköltségek, és most még jég borította tengerek válnának hajózhatóvá.” Andrej Illarionov megjegyezte azt is, hogy az Egyesült Államok és Ausztrália is kilépett a jegyzőkönyvből, mivel túl drágának találta az abban foglalt előírások betartását. „A szigorú normák életbe léptetése a gazdaságilag gyengébb Oroszország számára még kevésbé lenne megengedhető.”

Az elnöki tanácsadó ismét megkérdőjelezte a tartós globális felmelegedés bizonyított voltát. Orosz tudósokra hivatkozva azt mondta: a kyotói jegyzőkönyv pártolói nem tudják egyértelműen kimutatni, hogy bizonyos gázok kibocsátása okozza a légköri átlaghőmérséklet emelkedését.

Illarionov szerint a kyotói okmány akadályozná azt az orosz elnök által kijelölt célt, hogy az orosz GDP-t tíz év alatt meg kell duplázni. Oroszországban 1990 óta 32 százalékkal csökkent a károsgáz-kibocsátás mértéke, jórészt az egykori szovjet nehézipar ellehetetlenülése nyomán. A gazdaság talpra állásával azonban az utóbbi időben már emelkedett a szint. Illarionov szerint a kívánt GDP-növekményhez Oroszországban a gázkibocsátás az 1990-es szint 104 százalékára fog emelkedni, és a légkörbe jutó széndioxid mennyisége még nagyobb mértékben növekszik majd.

A szakember szinte haszontalannak nevezte a kyotói jegyzőkönyvet, hiszen a világ legnagyobb károsgáztermelői – mint az Egyesült Államok 25 százalékkal, illetve Kína 13 százalékkal – nem fogadják el az előírt normákat. Ennek fényében szerinte Oroszország nem sokat változtathat a helyzeten.

Hozzászólások

Palackposta árulkodik a műanyag útjáról

Palackposta árulkodik a műanyag útjáról

A kutatók által elindított palackok óriási távot tettek meg.

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

„Elérhető közelségbe" kerültek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai egy új elemzés szerint - tette közzé a hírt az MTI.

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Már az öböl története se kezdődött jól: a felfedezése 26 halálos áldozattal járt. A későbbi sorsa sem sokkal szelídebb.

Égi jelenségek 2020. december első felében

Égi jelenségek 2020. december első felében

A hónap elejét a holdfény uralja, egyre közeledik egymáshoz a Szaturnusz és a Jupiter, lesz holdsarlónk a Vénusz közelében, és érkezik az év legjobb meteorraja.

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket