Kínai űrmisszió a Holdon?
Egyre másra érkeznek szeptember-október folyamán a hírek az eddig szupertitkosként kezelt kínai űrprogramról.
A közismerten szűkszavú pekingi források hirtelen megélénkültek, és az állami, illetve félhivatalos kínai kiadványok egymás után közlik az újabb részleteket az ázsiai ország magabiztos terveiről. Sok konkrétum persze továbbra sem hangzik el, és egyelőre nem lőtték fel az első kínai űrhajót sem, amely pedig a tervek szerint embert is magával vinne. (Erre az eseményre a nemzetközi közvélemény hónapok óta vár, minthogy ezt is megszellőztették a kínai pártorgánumok.)
A Holdra is készülnek
Most azonban nem is az októberi emberi űrrepülésről szólnak a legújabb értesülések. Arra utalnak ugyanis a kínai sajtóban megjelent legfrissebb beszámolók, hogy az űrhajósok kiképzése mellett az ázsiaiak most űrszondák kifejlesztésével is foglalkoznak. Méghozzá olyan űrszondát terveznek, amely a Holdra juthat el – a remények szerint. A projekt három éven belül valósulhat meg a pekingi fiatalok újságja, a „Beijing Youth Daily” tudósítása szerint, amelyet a Spiegel Online idéz.
Az űrszonda felbocsátásának célja a Hold kutatása, így például újszerű eszközzel tanulmányoznák az ultraibolya-sugárzást. Ezáltal a Hold kőzeteit, ásványkincseit és egyéb geológiai adatait vizsgálhatnák a szakemberek. (Ez a terv kissé hasonlít a nemrégiben felbocsátott európai űrszonda programjához, amely szintén a Hold természeti kincseire összpontosít, és a Föld körül keringő égitest keletkezésével is behatóan foglalkozna.)
Előkészületek az emberi űrutazásra
A kínaiak űrkutatási részsikerekről már beszámolhattak idén: januárban landolt a Shenzhou-IV űrkapszula, amely hatnapos utat tett meg az űrben, s amely a terveknek megfelelően hajtotta végre feladatait – legalábbis a kínai propaganda szerint. A Shenzhou-IV tesztként szolgált az emberi űrrepüléshez. A kínai kapszula egyébként a nyolcvanas évekbeli szovjet Szojuz-rendszer továbbfejlesztésének tekinthető – nyugati szakértők szerint.
1999 óta kísérleteznek a kínaiak saját technológiájukkal, és a Shenzhou-IV előtt már három próbarepülésre is sor került – írja a Spiegel Online. A továbbfejlesztett kínai változat például probléma esetén nyolcféle menekülési utat rejt magában az űrhajósok számára. A fedélzetet is sikerült állítólag – a kínai főkonstruktor szerint – kényelmesebbé tenni az űrhajósok számára.
Égi jelenségek 2021. március első felében
A holdfény zavarásától mentes esték, állatövi fény, hajnali bolygók és együttállások várnak ránk a tavasz első két hetében.
Kritikus állapotban vannak az édesvízi halak
Az édesvízi halak nagy mértékű fajpusztulásáról számolt be egy jelentés, amely szerint a világ 80 faja már kihalt, közülük 16 egyetlen év alatt, 2020-ban tette közzé a hírt az MTI.
Létrejött a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület
Az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudás és kutatási eredmények magyarországi vonatkozásait szeretné összegezni tudományos értékelő jelentésekben a frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC).
Hőkamerás felvételekkel a vadon élő ormányosok védelméért
Állatkerti elefántokról készített 30 ezer hőkamerás felvétellel segítik a vadon élő ormányosok védelmét - olvasható az MTI híre között.
Erdőtüzek növelik a földcsuszamlások kockázatát
Kalifornia állam egyre látványosabb átalakuláson esik át, a folyamat pedig az emberekre is óriási veszélyt jelent.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
