Kínai űrmisszió a Holdon?
Egyre másra érkeznek szeptember-október folyamán a hírek az eddig szupertitkosként kezelt kínai űrprogramról.
A közismerten szűkszavú pekingi források hirtelen megélénkültek, és az állami, illetve félhivatalos kínai kiadványok egymás után közlik az újabb részleteket az ázsiai ország magabiztos terveiről. Sok konkrétum persze továbbra sem hangzik el, és egyelőre nem lőtték fel az első kínai űrhajót sem, amely pedig a tervek szerint embert is magával vinne. (Erre az eseményre a nemzetközi közvélemény hónapok óta vár, minthogy ezt is megszellőztették a kínai pártorgánumok.)
A Holdra is készülnek
Most azonban nem is az októberi emberi űrrepülésről szólnak a legújabb értesülések. Arra utalnak ugyanis a kínai sajtóban megjelent legfrissebb beszámolók, hogy az űrhajósok kiképzése mellett az ázsiaiak most űrszondák kifejlesztésével is foglalkoznak. Méghozzá olyan űrszondát terveznek, amely a Holdra juthat el – a remények szerint. A projekt három éven belül valósulhat meg a pekingi fiatalok újságja, a „Beijing Youth Daily” tudósítása szerint, amelyet a Spiegel Online idéz.
Az űrszonda felbocsátásának célja a Hold kutatása, így például újszerű eszközzel tanulmányoznák az ultraibolya-sugárzást. Ezáltal a Hold kőzeteit, ásványkincseit és egyéb geológiai adatait vizsgálhatnák a szakemberek. (Ez a terv kissé hasonlít a nemrégiben felbocsátott európai űrszonda programjához, amely szintén a Hold természeti kincseire összpontosít, és a Föld körül keringő égitest keletkezésével is behatóan foglalkozna.)
Előkészületek az emberi űrutazásra
A kínaiak űrkutatási részsikerekről már beszámolhattak idén: januárban landolt a Shenzhou-IV űrkapszula, amely hatnapos utat tett meg az űrben, s amely a terveknek megfelelően hajtotta végre feladatait – legalábbis a kínai propaganda szerint. A Shenzhou-IV tesztként szolgált az emberi űrrepüléshez. A kínai kapszula egyébként a nyolcvanas évekbeli szovjet Szojuz-rendszer továbbfejlesztésének tekinthető – nyugati szakértők szerint.
1999 óta kísérleteznek a kínaiak saját technológiájukkal, és a Shenzhou-IV előtt már három próbarepülésre is sor került – írja a Spiegel Online. A továbbfejlesztett kínai változat például probléma esetén nyolcféle menekülési utat rejt magában az űrhajósok számára. A fedélzetet is sikerült állítólag – a kínai főkonstruktor szerint – kényelmesebbé tenni az űrhajósok számára.
Égi jelenségek 2025. június második felében
Az év legrövidebb éjszakáit éljük, itt a nyári napforduló, elfedi a Hold a Fiastyúkot, hajnali és esti holdsarlók is lesznek, és néhány holdmentes, sötét óránk is akad.
Különös kisbolygót vesz célba Kína új küldetése
Az égitestről azt feltételezik a szakemberek, hogy egykor a Holdunk egy darabja lehetett, Kína pedig mintát szeretne hazahozni róla.
Titan: az ég változóan felhős, helyenként metánzápor várható
A James Webb-űrteleszkóp segítségével készítettek előrejelzést a Szaturnusz Titan nevű holdjára vonatkozóan.
Igazi óriáscsecsemőként született a Jupiter
Egy új kutatás szerint a Naprendszer legnagyobb bolygója létrejöttekor a mainál kétszer nagyobb lehetett, és a mágnessége is sokkal erősebb volt.
Drasztikusan megváltozhat a Balaton élővilága
A tó vize egyre melegebb, ami jelentősen átformálja az ökoszisztémáját.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
