Közös orosz-francia űrvállalkozás
Oroszország és Franciaország megállapodott arról, hogy - költségcsökkentés céljából - orosz Szojuz rakétákat fognak indítani a Francia-Guyanához tartozó Kourou űrközpontból.
Mint a moszkvai látogatáson tartózkodó Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő elmondta, egyelőre elvi megállapodás született erről közte és Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök között, ami jogi alapként szolgál majd ahhoz, hogy Kourout az orosz űrkutatási szakemberek használhassák.
A projekt költségeinek felét (300 millió eurót) Franciaország, másik felét az Európai Unió fizeti, míg Oroszország a nem anyagi javakat biztosítja a vállalkozáshoz.
A dél-amerikai kontinens észak-keleti partján lévő Kourou sokkal közelebb van az Egyenlítőhöz, mint az orosz űrkutatás által sok évtizede használt bajkonuri űrbázis, márpedig az indítóállásnak az Egyenlítőtől való távolsága jelentősen befolyásolja a kilövés költségeit.
Az anyagi nehézségekkel küszködő orosz űrkutatás helyzete minden eddiginél súlyosabbá vált azóta, hogy februárban, a Columbia űrsikló tragédiája után az amerikai űrsikló flotta ideiglenesen a földre kényszerült, és jelenleg egyedül az orosz űrhajóknak kell vállalniuk a nemzetközi űrállomás utánpótlásának teljes feladatát.
A valaha mért egyik legforróbb szeptemberen vagyunk túl
A tavalyi után a második volt a valaha dokumentált legmelegebb szeptember.
Lettországnyi erdő tűnt el tavaly a Földről
Hiába a vállalások, az emberiség keveset tesz az erdőirtás megfékezéséért.
A klímaváltozás is táplálta a Boriszt
A Borisz ciklon 2024 szeptemberében jelentős mennyiségű csapadékot hozott a régióba.
Alkonyatkor kereshetjük az üstököst
Október 12-től az alkonyi égen figyelhető meg a C/2023 A3 (Tsuchinshan–ATLAS) üstökös.
Hóviharral érkezett a tavasz Dél-Afrikába
A Maloti-Drakensberg-hegység az egyetlen, síelésre alkalmas terület Afrikában, ahol rendszeres a hó, most azonban jóval nagyobb területet borított be a váratlan csapadék.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
