Kína embert küld az űrbe – megkezdődött a visszaszámlálás
Derült eget jósolnak a meteorológusok a Góbi sivatagba szerdára, ahonnan Kína, a világ harmadik nemzeteként önerőből, embert készül küldeni az űrbe. A kínai tévé nem közvetítheti élőben a világraszóló eseményt.
A BBC legfrissebb jelentései szerint a kínai kormány nem járult hozzá az indítás élő közvetítéséhez. A lap jelentése szerint, a kormány úgy véli, hogy egy esetleges kudarc csalódást és kritikát ébreszthet az ország 1, 3 milliárdos lakosságában.
Kína múlt pénteken jelentette be, hogy az űrhajó felbocsátását október 15-17-e közötti időszakra, a Kínai Kommunista Párt pekingi ülése utánra tervezi. Hétfőn sikeres szimulációt hajtottak végre. Hu Jintao kínai elnök kedd este az indítás helyszínére, a Mongóliához közeli Jiuquan Űrállomásra utazik.
A Szojuzokra hasonlít az „Isteni Hajó”
Még mindig három asztronauta verseng a megtisztelő feladatért. Egy hongkongi Peking-párti lap úgy tudja, hogy a legesélyesebb jelölt az 1965-ben született, északkelet Kínából származó, nős, Yang Liwei.
A tervek szerint a Sencsou 5 (Shenzhou) űrhajó, vagyis az “Isteni Hajó” utasa 14-szer kerülné meg a Földet, és 21 órát töltene az űrbe, mielőtt egy előre kiválasztott, titkos helyszínen Földre szállna. Amerikai szakértők szerint az űrhajó az orosz modellekre hasonlít, ám hosszabb (8, 65 méter) és nehezebb (7, 8 tonna), mint a Szojuz gépek.
A kínai tévé hétfő óta „előételek” garmadát sugározza: hollywoodi sci-fiket illetve a kínai űrhajózás történetéről dokumentum filmsorozatot vetítettek.
Erősödnek az űrszektorban érintett kínai cégek részvényei
A Föld körüli űrrepülés a tervek szerint csupán kezdet: párhuzamosan komoly előkészületek folynak a kínai Holdra szállás és űrállomás előkészítésében is. Korábban Kína sokkal szerényebb tervekkel bírt: kezdetben csupán a műholdas adatszolgáltatását illetve az időjárás előrejelzést kívánták javítani.
A hongkongi tőzsdén jegyzett, GPS-rendszereket gyártó Kínai Űrrepülési Nemzetközi Holding árfolyama hétfőn 16, 4 százalékkal emelkedett, annak reményében a kínai kormány további beruházásokat is eszközöl az űrhajózási iparágba.
Bár Kína négy évtizeddel az egykori Szovjetunió illetve az USA után juttatna embert az űrbe, a kormány elképzelései szerint a lakosság hazafias érzése erősödne. Kína aktívabban léphetne fel a diplomáciai porondon is, valamint a fejlődő kategóriából a fejlett országok közé sorolhatná át magát.
Aprócska kisbolygót fedezett fel a James Webb-űrteleszkóp
A kb. 100-200 méteres kisbolygót az űrteleszkóp épp a kalibrálása során rögzítette, majd az ellenőrző csapat véletlenül bukkant a felvételre.
Hány óra van a Holdon?
A kérdés talán még nem életbe vágó, de a holdutazások újraindításával szükség lehet egy, a Holdra specializált időmérésre is.
Vulkánkitörések és a Nílus
Egyre sokasodnak azok a kutatások, amelyek a múltbéli klíma és a történelem egyes eseményeit összekötő kapcsolatokat vizsgálják.
Ismét nőtt az ismert Jupiter-holdak száma
Immár 92 kisebb-nagyobb kísérő keringéséről tudunk az óriásbolygó körül, 12 újat fedeztek fel, s ezzel ismét átvette a vezetést a Szaturnusz előtt.
Egykor tó volt most szmog hömpölyög benne
A Szecsuani-medence területén a légszennyezés nagyon gyakran kritikus mértékű, főként hőmérsékleti inverzió idején.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
