Kína embert küld az űrbe – megkezdődött a visszaszámlálás

A BBC legfrissebb jelentései szerint a kínai kormány nem járult hozzá az indítás élő közvetítéséhez. A lap jelentése szerint, a kormány úgy véli, hogy egy esetleges kudarc csalódást és kritikát ébreszthet az ország 1, 3 milliárdos lakosságában.

Kína múlt pénteken jelentette be, hogy az űrhajó felbocsátását október 15-17-e közötti időszakra, a Kínai Kommunista Párt pekingi ülése utánra tervezi. Hétfőn sikeres szimulációt hajtottak végre. Hu Jintao kínai elnök kedd este az indítás helyszínére, a Mongóliához közeli Jiuquan Űrállomásra utazik.

A Szojuzokra hasonlít az „Isteni Hajó”

Még mindig három asztronauta verseng a megtisztelő feladatért. Egy hongkongi Peking-párti lap úgy tudja, hogy a legesélyesebb jelölt az 1965-ben született, északkelet Kínából származó, nős, Yang Liwei.

A tervek szerint a Sencsou 5 (Shenzhou) űrhajó, vagyis az “Isteni Hajó” utasa 14-szer kerülné meg a Földet, és 21 órát töltene az űrbe, mielőtt egy előre kiválasztott, titkos helyszínen Földre szállna. Amerikai szakértők szerint az űrhajó az orosz modellekre hasonlít, ám hosszabb (8, 65 méter) és nehezebb (7, 8 tonna), mint a Szojuz gépek.

A kínai tévé hétfő óta „előételek” garmadát sugározza: hollywoodi sci-fiket illetve a kínai űrhajózás történetéről dokumentum filmsorozatot vetítettek.

Erősödnek az űrszektorban érintett kínai cégek részvényei

A Föld körüli űrrepülés a tervek szerint csupán kezdet: párhuzamosan komoly előkészületek folynak a kínai Holdra szállás és űrállomás előkészítésében is. Korábban Kína sokkal szerényebb tervekkel bírt: kezdetben csupán a műholdas adatszolgáltatását illetve az időjárás előrejelzést kívánták javítani.

A hongkongi tőzsdén jegyzett, GPS-rendszereket gyártó Kínai Űrrepülési Nemzetközi Holding árfolyama hétfőn 16, 4 százalékkal emelkedett, annak reményében a kínai kormány további beruházásokat is eszközöl az űrhajózási iparágba.

Bár Kína négy évtizeddel az egykori Szovjetunió illetve az USA után juttatna embert az űrbe, a kormány elképzelései szerint a lakosság hazafias érzése erősödne. Kína aktívabban léphetne fel a diplomáciai porondon is, valamint a fejlődő kategóriából a fejlett országok közé sorolhatná át magát.