A kínai űrrepülés nemzetközi fogadtatása

“Ez világra szóló esemény” – mondta Gennagyij Szeleznyov, az orosz állami duma elnöke. A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósokat tájékoztatták a sikeres startról, rádiókapcsolat megteremtését azonban nem tervezik. “A kínaiaknak e nélkül is van éppen elég tennivalójuk az első olyan űrhajósküldetés során, amikor ember repül az űreszköz fedélzetén” – közölték a Moszkva melletti repülésirányító központban.

Az orosz beszámolókban és reagálásokban hangsúlyozták, hogy a kínai űrtechnika egyértelműen a szovjet vívmányokon alapul. A Hosszú Menetelés 2F típusú hordozórakéta a Szojuz rakéta egy másolata – állította az ORT tévé. Az állami dumában a képviselők kiemelték, hogy az “óriási siker”-hez bőségesen hozzájárultak a szovjet szakértők előkészítő munkálatai – írta a dpa német hírügynökség.

A japán kormányszóvivő őszintén gratulált a Sencsou-5 (Shenzou) felbocsátásához, és igyekezett csillapítani azokat az aggodalmakat, hogy Tokió – amely évtizedeken át Ázsia vezető űrhatalmának számított – lemaradt a hatalmas szomszéd ország mögött, mondván: Japán a saját útját járja. A japán űrügynökség ugyancsak próbálta kisebbíteni a párharcot. “Úgy tűnik, van egy új vetélytársunk, de minthogy ez nem háború, Kína nem jelent veszélyt” – mondta Inue Hirosi, az ügynökség szóvivője.

Az Európai Űrügynökség (ESA) szívélyes jókívánságait tolmácsolta Pekingnek “nagy sikeréhez”. Kína, amely a világon harmadik országként küldött önerőből embert az űrbe, “bizonyította űrtechnológiája megbízhatóságát. Ez a küldetés a szorosabb kooperáció új korszakának nyitánya lehet az űrkutatás világközösségében” – jelentette ki Párizsban Jean-Jacques Dordain, a Kínával 1980 óta együttműködő ESA vezérigazgatója.

Az ausztráliai Wollongong Egyetem szakértője, Morris Jones “kivételes siker”-ként méltatta a kínai űrkutatás teljesítményét. “Úgy vélem, a küldetést teljes siker fogja koronázni. Holnap egy kicsattanó formában lévő és nagyon boldog űrhajós visszatérésére számítok” – toldotta meg, felidézve: több mint 40 évet kellett várni arra, hogy – a volt Szovjetunió és az Egyesült Államok után – egy harmadik ország ilyen hőstettet hajtson végre.

James Oberg, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) volt vezető munkatársa “a nagyon jól sikerült” indítást emelte ki. “Van egy mondás a NASA-ban: minél többet verejtékezel békében, annál kevesebbet vérzel a háborúban”, azaz, ha a kínaiak megfelelően felkészültek, akkor a repülésben és a visszatérésben sem adódhatnak nehézségek – idézte nyilatkozatát az AFP francia hírügynökség.