Sikeres kínai űrexpedíció

Fogadására körülbelül 600 ember gyűlt össze. Az űrhajóst azonnal elszállították orvosi vizsgálatra. Az űrhajó a 21 órás úton 14-szer kerülte meg a Földet, 600 ezer kilométert tett meg – jelentette a Sina.com.

21 órával korábban

A kínai űrrakéta a Góbi-sivatagból indulva elhagyta a Földet szerda reggel, magyar idő szerint hajnali két órakor, kínai idő szerint reggel kilenc órakor.

A Mennyei Hajó nevet viselő űrhajó tíz perc alatt ért Föld körüli pályára. A kínai elnök személyesen bízta meg a dicsőséges küldetéssel Yang Liwei ezredest. Az űrhajó Jiuquan bázisáról indult útjára, majd Föld körüli pályára állt. A fedélzetén volt az első olyan kínai űrhajós, aki saját országának űrjárművével lépett ki a Föld légköréből. Kína ezzel a harmadik olyan ország lett a Földön, amelyik képes volt embert küldeni a világűrbe. A Hosszú Menetelés 2F (angol néven: Long March 2F) típusú rakétával hajtott űrhajó a Sencsou 5 – „Mennyai Hajó”- nevet viseli.

A Sencsou 5 tíz perc alatt érte el az orbitális, azaz Föld körüli pályára. A rakéta fekete dobozát máris keresik Belső Mongóliában, ebből ugyanis a központból nem észlelhető részleteket is megtudnak a 10 perces Föld körüli pályára állásról. A Sina.com beszámolója szerint a rakétát 55 technológiai újdonsággal szerelték fel.

A kommunista párt vezetősége jelen volt az indításnál

Hu Jintao kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt főtitkára szintén jelen volt a kilövésnél. A sikeres indulást követően az elnök azt hangsúlyozta, hogy „a kínai nép történelmi lépést tett meg azon az úton, amely révén a tudomány és a technológia világának vezetőjévé válhat.”

A kínai elnök és néhány magas rangú párttag Pekingből, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 15. plenáris üléséről repült kedd délután az indítás helyszínére. Szerda kora reggel az elnök és kísérete találkozott azzal a három űrhajóssal, akik aspiráltak még az Isteni Hajó vezetésére.

A kínai kormány kedden nem járult hozzá az indítás élő közvetítéséhez. A kormány úgy vélte, hogy egy esetleges kudarc csalódást és kritikát ébreszthet az ország 1, 3 milliárdos lakosságában.

Yang Liwei történelmet ír hazájában

Az elnök Yang Liwei ezredest kérte fel közülük, hogy „váltsa valóra Kína milleneumi álmait”, „legyen Kína követe az űrben”. Yangtól „józanságot, rendíthetetlenséget és bátorságot kért a dicsőséges, szent misszió teljesítéséhez”. „Várjuk diadalmas visszatértét!” – mondta az elnök Yangnak.

Yang válaszában megígérte, hogy óriási fegyelemmel összpontosít majd az űrhajóban, és biztosította az elnököt, hogy minden cselekedetével azon lesz, hogy valóra váltsa a kínaiak várakozásait.

A 38 éves Yang Liwei a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg ezredese, észak-kelet Kínából származik, továbbá tudni lehet róla, hogy nős. Yang három órával a kilövés előtt szállt be kabinjába, az őt üdvözlő, léggömböket kezükben tartó gyerekek között elhaladva. Az elnök és kísérete az indító központból tekintette meg az űrhajó fellövését.

Disznóhús és rizs az űrhajós mai menüje

Az első saját gyártmányú űrhajón utazó kínai asztronauta étrendje is ismertté vált időközben: fagyasztott-szárított disznóhúst eszik fokhagyma-szósszal és sült rizzsel. Teát is iszik mindehhez.

A tervek szerint a Sencsou 5 űrhajó, vagyis a „Mennyei Hajó” utasa 14-szer kerüli meg a Földet, és 21 órát tölt az űrbe, mielőtt egy előre kiválasztott, titkos helyszínen Földre száll. Amerikai szakértők szerint az űrhajó az orosz modellekre hasonlít, ám hosszabb (8, 65 méter) és nehezebb (7, 8 tonna), mint a Szojuz gépek.

Mivel a kínaiak jelentős változtatásokat hajtottak végre az eredeti orosz modellen, ezért az ázsiai országban a saját gyártmányuknak tekintik a Sencsou 5-öt, amely nemzeti büszkeség tárgyává lett az utóbbi években.

Az oroszoknak és az amerikaiaknak már sikerült…

A kínaiak előtt négy évtizeddel az egykori Szovjetunió és az Egyesült Államok már küldött embert az űrbe. A világ első űrhajósa Jurij Gagarin volt. Ő 1934. március 9-én született Moszkva környékén. 1955-ben csatlakozott a szovjet légierőhöz. 1959-ben kezdte meg a tréninget ahhoz, hogy űrhajós lehessen. Az űrhajó, amelyen 1961. április 12-én először lépett ki a világűrbe, a Vosztok-1 nevet viselte. A Vosztok-1 27, 4 ezer kilométer/óra sebességgel keringett a Föld körül. A repülés 108 percig tartott, a visszatérést számítógép vezérelte. Gagarin nem a kabinjában érkezett a Földre, hanem kiugrott belőle egy ejtőernyővel. 1968. március 27-én vesztette életét egy repülőszerencsétlenségben.

Az első amerikai űrhajós Alan Shepard volt, ő jutott először az űrbe 1961-ben, Gagarin után nem sokkal, de utazása csupán néhány percig tartott. Utána következett John Glenn – az első amerikai, aki megkerülte a Földet. Glenn 1962-ben három fordulatot tett bolygónk körül és később 77 évesen, 1998-ban újra a világűrbe emelkedett a Discovery űrsikló fedélzetén, az STS-95 projekt keretében. Egyébként Shepard is repült később: ő az Apollo XIV missziójával a Holdra is eljutott. Glenn később politikai pályára lépett: 1974 és 1998 között Ohio állam szenátora volt, és kétszer is hiába próbálkozott a Demokrata Párt elnökjelöltségének megszerzésére, ez a kísérlete sem 1984-ben, sem 1988-ban nem sikerült.