Kémkedett is a kínai „Mennyei Hajó” az űrben?
Kémküldetést is végzett a Mennyei Hajó, amely az első kínai űrhajóst a világűrbe vitte - írta pénteki számában a The Washington Times.
A Sencsou-5-öt (Shenzhou, Mennyei Hajó) az űrbe emelő Hosszú Menetelés 2F rakéta tetején volt egy műhold is, amely most információkat gyűjt a kínai hadsereg számára. A műholdat sikeresen Föld körüli pályára állították, amikor a Mennyei Hajó megkezdte 14. fordulatát a Föld körül – olvasható a cikkben, amely védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozik. A kínai sajtó a műholdról nem tett említést.
A Pentagon tisztségviselőitől az amerikai lap azt is megtudta, hogy Jang Li-vej (Yang Liwei) tajkonauta alezredes az űrhajó külső oldalán elhelyezett, 1, 6 méteres felbontású infravörös kamerával pásztázta a Földet. A cikk szerint mindez arra utal, hogy Kína az űrt katonai célokra akarja felhasználni, s olyan eszközök kifejlesztésére törekszik, amelyekkel megbéníthatja az amerikai kommunikációs és hírszerzési rendszert egy Tajvan miatt kirobbanó konfliktus esetén.
Mark Stokes alezredes, a Pentagon tajvani referense szeptember 30-án elhangzott beszédében arra figyelmeztetett, hogy a kínai űrprogram szorosan kötődik a kínai hadsereghez. Kína katonai hírszerzési és kommunikációs műholdhálózat kifejlesztésén dolgozik, s „komoly jelek” mutatnak arra, hogy műholdmegsemmisítő űrfegyvereket is elő akar állítani.
A Pentagonnal jó kapcsolatokat ápoló The Washington Times szerint a Hosszú Menetelés kifejlesztésénél a kínaiak amerikai technológiát is felhasználtak, amelyre illegálisan tettek szert a 90-es években, amikor amerikai műholdgyártó cégek segítettek a hordozórakéta elektromos gondjainak megoldásában.
Romlik a tavak jégminősége a klímaváltozással
A tavi jég sok helyen a téli sportok szerelmesei vagy épp a közlekedők számára jelent fontos helyszínt.
Különös, zebracsíkos követ talált a Perseverance marsjáró
A Perseverance rover már nagyjából egy hónapja mászik felfelé a Jezero-kráter pereme felé, hogy ősi köveket keressen.
Újabb galaxisrandevút örökített meg a James Webb-űrteleszkóp
Egy 450 millió fényévre lévő elliptikus és egy spirálgalaxis találkozását, ami több százmillió éve történt, az űrteleszkóp infravörös tartományban örökítette meg.
A hófehér homokdűnék birodalmában jártunk
Mint egy délibáb, úgy csillogtak a hófehér dűnék, melyhez bámulatos panorámát nyújtott a bárányfelhőkkel tarkított kék égbolt, háttérben pedig a csipkés hegycsúcsok. Akár egy tökéletesen megkomponált festmény.
Lehet, hogy a Földnek is volt gyűrűje
Mintegy 466 millió évvel ezelőtt a Föld egy ideig a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrűvel rendelkezhetett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
