Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Föld

Kőzetpép a Holt-tenger alatt – önálló kontinens lesz Kelet-Afrika

2003.10.29.Admin
National Geographic Magyarország

A kontinentális lemezek hasadékait, a földkéreg nagyobb darabjainak szétválását tanulmányozzák kutatók a Holt-tenger mellékén és Etiópiában.

Drámai folyamatok zajlanak – földtörténeti szempontból – a Holt-tengertől, Elő-Ázsiától kezdve „lefelé”, egészen Afrika déli részéig. Kettéhasadnak ugyanis az érintett kontinensek, és különösen Afrikában látszik ez jól, ahol a hasadék mentén vulkánok, tavak keletkeznek. Egy óceán is éppen most van kialakulóban: ez a széthasadó Vörös-tenger, amely idővel világtengerré lép elő, a mostani szűk, öbölszerű alakjával ellentétben.

Néha beakadnak a földrészek

Minderről a Die Welt német lap tudósítója ír, aki a kelet-afrikai árok térségét, illetve a Holt-tenger környékét tanulmányozó kutatócsoport munkájáról számolt be. Az árokrendszer, illetve a különböző hasadékok a geológusok Mekkája: itt ugyanis feltárulnak, szabad szemmel is láthatók azok a rétegek, amelyek a Föld más pontjain mélyen elfedve rejtőznek.

Az árokrendszer északi szakaszán, a Holt-tenger mentén, a török Taurus-hegység és a Vörös-tenger között két kontinenslemez került különösen közel egymáshoz: az afrikai és az arábiai. A jelenség a kaliforniai Szent András-törésvonal mentén zajló folyamatokhoz hasonló: ott is két lemez siklik el egymás mellett, de nem zökkenőmentesen, egy-egy ilyen „megakadás” súlyos földrengéseket okozhat ugyanis.

A varrás mentén szakadnak

A potsdami Földtani Kutatóintézet (Geoforschungszentrum Potsdam – GFZ) munkatársai most először kaphattak bepillantást azokba a folyamatokba, amelyek két kéreglemez egymáshoz súrlódásakor zajlanak. Az árokrendszerről, erről a különleges „varratról” már korábban is köztudott volt, hogy földkérget átvágva, egészen a földköpenybe is behatol. Nem túl mélyen például már élesen elkülönül egymástól a két kéreglemez, ám helyenként azért összekapcsolódnak a kontinens-talapzatok.

A földtani kutatók szerint 30 és 100 kilométeres mélységben a két lemez már olvadt állapotban van – mindezt a Nature című folyóiratban közölték a Georg Rümpker professzor vezetésével dolgozó német tudósok. Ezért nincs olyan mélységben már földrengés – jegyezte meg a kutatócsoport vezetője.

Ezer fokos lázban égnek

A hatalmas hőmérséklet, a körülbelül 1000 Celsius ok, amely ilyen mélységben uralkodik, tulajdonképpen „gyurmává” alakítja át a földköpenyt. A két kontinenslemez között ennek nyomán egy húsz kilométer széles átmeneti zóna alakul ki, amely forró kőzetpépből áll.

Az átmeneti zónán kívül azonban a kőzetek szinte egyáltalán nem deformálódnak. A Föld mélyére vonatkozó újabb ismeretek és információk, amelyeket a német kutatók tártak fel, komoly érdeklődést válthatnak ki olyan földrengések által sújtott övezetekben, mint Kalifornia és Törökország. Ugyanis ezeken a vidékeken is hasonló árokrendszerek futnak keresztül.

Lökéshullámokkal dolgoznak

A német tudósok ahhoz, hogy képet nyerjenek a Föld belső szerkezetéről, földrengéshullámok, vagyis lökéshullámok visszaverődését elemezték. Ehhez természetesen meg kellett várniuk, amíg jelentősebb földmozgásra kerül sor. A műszerek telepítése után egyébként nem sokkal komoly földrengés történt a Csendes-óceán nyugati térfelén, és ez elegendőnek bizonyult a kőzetrétegek feltérképezésére a Holt-tengernél is. (A sebessége és rezgésszáma megváltozik, ha más földtani rétegen halad át a földrengés keltette hullám.)

A lemezmozgásokért a Holt-tenger térségében az afrikai kontinens szétszakadása a felelős. A Vörös-tenger évmilliók óta reped ketté, délről észak felé, mint egy zipzár. Eközben az arab lemez észak felé mozdul el, az afrikai lemez mellett haladva el. Ettől délre egy másik törésvonal húzódik, amely 6000 kilométer hosszan tart Kelet-Afrikában, egészen délig, Mozambikig nyújtva el az árokrendszert.

Egy aktív pont: az Afar-háromszög

Ezt a törésvonalat a szomáliai lemez okozza, amely keleti irányban válik le éppen Afrikáról. Afrika szarván, az úgynevezett Afar-háromszögben aztán mindhárom lemez összetalálkozik, és egymásnak torlódik. Ezt a térséget ennek megfelelően a geológusok úgy bekábelezték, mint egy intenzív osztályon fekvő beteget: szeretnék megfigyelni az új óceán születését, amely a Vörös-tengerből nyílik majd meg, és Afrika szétválásáról sem szeretnének „lemaradni”. A térség földtani átvilágítása egyébként az Eagle-project (Ethiopia Afar Geoscientific Lithospheric Experiment), vagyis a magyarra Sas-programként fordítható műveletek keretei között zajlik, és ez a kutatás szintén földrengéshullámokat használ fel a mérésekhez.

Az máris bizonyosnak tűnik: az afrikai kontinens azért válik szét, mert a mélyből forró kőzetáramlás indult meg felfelé, amely egy vágólánghoz hasonlóan felolvasztja a Föld kérgét. Ezt a néhány évvel ezelőtt felállított elméletet vallják a magukénak az Eos című folyóiratban most publikáló tudósok is. Ugyanakkor vitatott, hogy egy vagy ilyen kürtő húzódik meg Kelet-Afrika alatt, ahonnan a forró áramlások feltörnek.

Tizenegy működő vulkán

A törésvonal mentén ugyanis jelenleg tizenegy aktív vulkánt tartank számon. Különösen aktívak az Afar-háromszögben lévő tűzhányók. Így például az etiópiai Erta Ale nagyon régóta bocsát ki lávát, és immár egy lávatavat képzett a térségben.

Harmincmillió évvel ezelőtt tört itt ki először a láva a felszínre, és azóta a környéken működő erők elkezdték tolni az Arábiai-félszigetet észak felé. Azóta kerül folyamatosan a felszínre a láva, a Föld mélyéről. Az így keletkezett árkot az óceán öntötte el, így jött létre a Vörös-tenger. Az Eagle-kutatók most azt akarják tisztázni, hogy a kelet-afrikai árok tovább szélesedik-e, és ha igen, akkor mennyire.

A Houstoni Egyetemen dolgozó geofizikusok, Richard Gordon és Dezhi Chu szerint 10 millió év múlva a kelet-afrikai árok olyan széles lesz, mint a Vörös-tenger, Kelet-Afrika pedig önálló földrésszé válik addigra.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket