Kőzetpép a Holt-tenger alatt – önálló kontinens lesz Kelet-Afrika

Drámai folyamatok zajlanak – földtörténeti szempontból – a Holt-tengertől, Elő-Ázsiától kezdve „lefelé”, egészen Afrika déli részéig. Kettéhasadnak ugyanis az érintett kontinensek, és különösen Afrikában látszik ez jól, ahol a hasadék mentén vulkánok, tavak keletkeznek. Egy óceán is éppen most van kialakulóban: ez a széthasadó Vörös-tenger, amely idővel világtengerré lép elő, a mostani szűk, öbölszerű alakjával ellentétben.

Néha beakadnak a földrészek

Minderről a Die Welt német lap tudósítója ír, aki a kelet-afrikai árok térségét, illetve a Holt-tenger környékét tanulmányozó kutatócsoport munkájáról számolt be. Az árokrendszer, illetve a különböző hasadékok a geológusok Mekkája: itt ugyanis feltárulnak, szabad szemmel is láthatók azok a rétegek, amelyek a Föld más pontjain mélyen elfedve rejtőznek.

Az árokrendszer északi szakaszán, a Holt-tenger mentén, a török Taurus-hegység és a Vörös-tenger között két kontinenslemez került különösen közel egymáshoz: az afrikai és az arábiai. A jelenség a kaliforniai Szent András-törésvonal mentén zajló folyamatokhoz hasonló: ott is két lemez siklik el egymás mellett, de nem zökkenőmentesen, egy-egy ilyen „megakadás” súlyos földrengéseket okozhat ugyanis.

A varrás mentén szakadnak

A potsdami Földtani Kutatóintézet (Geoforschungszentrum Potsdam – GFZ) munkatársai most először kaphattak bepillantást azokba a folyamatokba, amelyek két kéreglemez egymáshoz súrlódásakor zajlanak. Az árokrendszerről, erről a különleges „varratról” már korábban is köztudott volt, hogy földkérget átvágva, egészen a földköpenybe is behatol. Nem túl mélyen például már élesen elkülönül egymástól a két kéreglemez, ám helyenként azért összekapcsolódnak a kontinens-talapzatok.

A földtani kutatók szerint 30 és 100 kilométeres mélységben a két lemez már olvadt állapotban van – mindezt a Nature című folyóiratban közölték a Georg Rümpker professzor vezetésével dolgozó német tudósok. Ezért nincs olyan mélységben már földrengés – jegyezte meg a kutatócsoport vezetője.

Ezer fokos lázban égnek

A hatalmas hőmérséklet, a körülbelül 1000 Celsius ok, amely ilyen mélységben uralkodik, tulajdonképpen „gyurmává” alakítja át a földköpenyt. A két kontinenslemez között ennek nyomán egy húsz kilométer széles átmeneti zóna alakul ki, amely forró kőzetpépből áll.

Az átmeneti zónán kívül azonban a kőzetek szinte egyáltalán nem deformálódnak. A Föld mélyére vonatkozó újabb ismeretek és információk, amelyeket a német kutatók tártak fel, komoly érdeklődést válthatnak ki olyan földrengések által sújtott övezetekben, mint Kalifornia és Törökország. Ugyanis ezeken a vidékeken is hasonló árokrendszerek futnak keresztül.

Lökéshullámokkal dolgoznak

A német tudósok ahhoz, hogy képet nyerjenek a Föld belső szerkezetéről, földrengéshullámok, vagyis lökéshullámok visszaverődését elemezték. Ehhez természetesen meg kellett várniuk, amíg jelentősebb földmozgásra kerül sor. A műszerek telepítése után egyébként nem sokkal komoly földrengés történt a Csendes-óceán nyugati térfelén, és ez elegendőnek bizonyult a kőzetrétegek feltérképezésére a Holt-tengernél is. (A sebessége és rezgésszáma megváltozik, ha más földtani rétegen halad át a földrengés keltette hullám.)

A lemezmozgásokért a Holt-tenger térségében az afrikai kontinens szétszakadása a felelős. A Vörös-tenger évmilliók óta reped ketté, délről észak felé, mint egy zipzár. Eközben az arab lemez észak felé mozdul el, az afrikai lemez mellett haladva el. Ettől délre egy másik törésvonal húzódik, amely 6000 kilométer hosszan tart Kelet-Afrikában, egészen délig, Mozambikig nyújtva el az árokrendszert.

Egy aktív pont: az Afar-háromszög

Ezt a törésvonalat a szomáliai lemez okozza, amely keleti irányban válik le éppen Afrikáról. Afrika szarván, az úgynevezett Afar-háromszögben aztán mindhárom lemez összetalálkozik, és egymásnak torlódik. Ezt a térséget ennek megfelelően a geológusok úgy bekábelezték, mint egy intenzív osztályon fekvő beteget: szeretnék megfigyelni az új óceán születését, amely a Vörös-tengerből nyílik majd meg, és Afrika szétválásáról sem szeretnének „lemaradni”. A térség földtani átvilágítása egyébként az Eagle-project (Ethiopia Afar Geoscientific Lithospheric Experiment), vagyis a magyarra Sas-programként fordítható műveletek keretei között zajlik, és ez a kutatás szintén földrengéshullámokat használ fel a mérésekhez.

Az máris bizonyosnak tűnik: az afrikai kontinens azért válik szét, mert a mélyből forró kőzetáramlás indult meg felfelé, amely egy vágólánghoz hasonlóan felolvasztja a Föld kérgét. Ezt a néhány évvel ezelőtt felállított elméletet vallják a magukénak az Eos című folyóiratban most publikáló tudósok is. Ugyanakkor vitatott, hogy egy vagy ilyen kürtő húzódik meg Kelet-Afrika alatt, ahonnan a forró áramlások feltörnek.

Tizenegy működő vulkán

A törésvonal mentén ugyanis jelenleg tizenegy aktív vulkánt tartank számon. Különösen aktívak az Afar-háromszögben lévő tűzhányók. Így például az etiópiai Erta Ale nagyon régóta bocsát ki lávát, és immár egy lávatavat képzett a térségben.

Harmincmillió évvel ezelőtt tört itt ki először a láva a felszínre, és azóta a környéken működő erők elkezdték tolni az Arábiai-félszigetet észak felé. Azóta kerül folyamatosan a felszínre a láva, a Föld mélyéről. Az így keletkezett árkot az óceán öntötte el, így jött létre a Vörös-tenger. Az Eagle-kutatók most azt akarják tisztázni, hogy a kelet-afrikai árok tovább szélesedik-e, és ha igen, akkor mennyire.

A Houstoni Egyetemen dolgozó geofizikusok, Richard Gordon és Dezhi Chu szerint 10 millió év múlva a kelet-afrikai árok olyan széles lesz, mint a Vörös-tenger, Kelet-Afrika pedig önálló földrésszé válik addigra.