Kisebb zavarokat okozott csak az intenzív űrvihar

A légi járatok vészhelyzetben ultrarövid hullámon keresztül még mindig érintkezésbe tudnak lépni más repülőgépekkel vagy katonai megfigyelő állomásokkal – közölte a kanadai polgári repülés navigációs szolgálatának szóvivője. A brit légiforgalom-irányítók a szokásosnál délebbre húzódó útvonalakra irányították át az Atlanti-óceán felett áthaladó repülőket, hogy elkerüljék az esetleges problémákat. A Napon észlelt rendkívül erős kitörések miatt Németországban szerdán légiforgalmi korlátozásokat vezettek be.

Legerősebb fokozaton

Az erős elektromos töltésű részecskék alkotta hatalmas – a Földnél 13-szor nagyobb – felhő, amely az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerint a valaha látott negyedik legerőteljesebb napkitörés eredménye, a magas frekvenciájú rádiókapcsolatokon kívül az elektromos berendezésekre, a műholdak navigációs rendszereire és a tévéadásokra jelent veszélyt. A folytatódó erős naptevékenység még a jövő héten is aggodalomra ad okot – állítják az űridőjárás-előrejelzők.

Az elektromágneses vihar, amelynek intenzitását a legerősebbre, G5 fokozatúra sorolták be, megterhelheti ugyan a szervezetet, közvetlen veszélyt azonban nem jelent az emberre, mert a Föld vastag atmoszférája eltéríti és elnyeli a beérkező töltéshordozó részecskéket. Színpompás sarki fényeket rajzolhat ugyanakkor az éjszakai égboltra, amely Észak-Amerikában szerencsés esetben egészen a texasi El Pasóig megfigyelhető. Európában Kölnből számoltak be a lélegzetelállítóan szép, fátyolszerű, zöld fényjelenségről.

Legutóbb 1989-ben történt ekkora űrvihar

A mostanihoz hasonló mágneses vihar legutóbb 1989-ben érte el a Földet: akkor Kanadában megrongálta az országos áramhálózatot és Québec tartományban áramszünetet okozott. Most több áramszolgáltatót – Svédországtól kezdve az amerikai New Jersey államig – óvintézkedésként a feszültség csökkentésére kényszerített. A mágneses mezőben okozott zavar áramingadozásokat ugyan minden bizonnyal eredményezett Kanadában és az Egyesült Államokban, de nagyobb rendellenességet nem jelentettek sehonnan.

A megélénkült naptevékenység befolyásolta a Nemzetközi Űrállomás életét is: elővigyázatosságból átvezényelték a Nemzetközi Űrállomás (ISS) személyzetét az állomáshoz kapcsolt Zvezda orosz szervizmodulba, amely nagy fokú védelmet biztosít a sugárzás ellen.

Japánban műholdat kellett üzemen kívülre helyezni

A műholdakra gyakorolt káros hatását Japánban tapasztalták először, ahol a japán űrügynökség szerdán már kénytelen volt átmeneti időre üzemen kívül helyezni egyik távközlési műholdját, másnap pedig elvesztett minden kapcsolatot egy másik műholdjával is. Az Egyesült Államokban és Európában az űrkutatási szakemberek és a kereskedelmi műholdak működtetői óvintézkedésként kikapcsoltak és elfordítottak néhány kényes berendezést, amelyek napelemei különösen sebezhetőek.

G5 erősségű mágneses vihart mindössze ötször mértek az utóbbi 15 évben, de csak néhány érintette a Földet ennyire közvetlenül. A vihar harmadik lökéshulláma a vártnak megfelelően közép-európai idő szerint szerda este nyolc órakor érte el a Földet, az első közép-európai idő szerint kedd délben. John Kohl, az amerikai Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Kutatóintézet kutatója szerint a harmadik lökéshullám gyengébb, mint az első kettő, de sugárzó hatása nem feltétlenül kisebb.