Marsihoz hasonló kőzetek Chilében

A Föld bolygó egyik legrégebbi és legszárazabb sivatagjának, a chilei Atacamának a földje sok tekintetben egyezik a Marson talált kőzetek anyagával – vélekednek kutatók, akik a Science tudományos magazin legfrissebb számában tették közzé téziseiket.

Mindez új megvilágításba helyezheti a Viking űrszondák által végzett felméréseket, amelyek a hetvenes években folytak a Mars felszínén. Az Atacama és a Mars kőzetei közötti legfontosabb azonosság, hogy nincs bennük szerves anyag, nincs nyoma még a mikrobiológiai életnek sem, s vegyi tulajdonságaik is rokoníthatók egymással.

A NASA úgy vélte, a Mars halott bolygó

A Mars felszínére először 1976-ban érkezett földi berendezés. A robotokkal felszerelt űrszonda sikeresen landolt a Marson. A Viking-1 űrszonda biológiai kísérletei különös megfigyelésekhez vezettek. Úgy tűnt, mintha a talajban lévő mikrobák gázokat bocsátanának ki.

Ám mielőtt a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal bejelentette volna, hogy megtalálták a Földön kívüli élet bizonyítékát, más teszteket is elvégeztek. E kísérletek szerint a Viking-1 nem talált szént, márpedig ez az élet kialakulásának legfontosabb előfeltétele. Ezután jutottak arra a következtetésre, hogy a Mars halott bolygó.

Néhány kutató azonban soha nem fogadta el a NASA következtetéseit, és így például az eltérő vizsgálati eredmények közül az is felkeltette a figyelmüket, hogy erős oxidációs ágenseket találtak a marsihoz hasonló talajban, például az Atacama-sivatagban, a Földön.

Márpedig ilyen oxidációs ágensek, kémiailag aktív vegyületek nemcsak a Föld legsivatagosabb vidékén, legszárazabb térségében vannak jelen, hanem akár megjelenhettek a Marson is. Csak éppen ezek a nyomok, amelyek az életre utalhatnak mélyen vannak, amelyeket a Viking-1 űrszondák nem vehettek észre, ugyanis nem fúrtak eléggé mélyre a sivatagos talajban.

Miért nincs élet az Atacama sivatagban?

A hivatalos, közkeletű vélekedés szerint a Mars talaja kémiailag és nem biológiailag aktív. Richard Quinn, a NASA Ames Research Centre kutatója szerint most az a feladatuk, hogy milyen, a marsihoz hasonló folyamatok játszódhatnak le a Földön, amelyek kémiai aktivitást mutatnak, de megakadályozzák az élet kialakulását.

Az Atacama talaja például rendkívül száraz, a talajvíz szintje rendkívül alacsony, a napsütés pedig rendkívül erős, vagyis tényleg hasonló a helyzet, mint a Marson. Mindezek olyan kémiai folyamatokat indítottak el, amelyek megakadályozzák az élet kialakulását, sőt, lebontják a szerves vegyületeket is, amelyek a régióba bekerülnek.

Ugyanakkor az Atacama mélyebb rétegeiben találtak olyan nyomokat, amelyeket eseteges a Marson is kutatni lehetett volna, csak éppen nem a felszínen, hanem egy kicsit mélyebben, a talaj alsóbb rétegeiben. Quinn szerint tisztázni kell azt is, észrevehette-e volna a Viking-1 az életre utaló nyomokat a Marson.