Holdfogyatkozás után – napfogyatkozás előtt

A hétvégi híradásokban számtalanszor hallhattuk, hogy a mostani holdfogyatkozás különösen szép volt, mert telihold idejére esett. Az igazság, hogy telihold nélkül nem is jöhet létre teljes vagy részleges holdfogyatkozás. Teliholdkor a Föld a Nap és a Hold közé kerül. A Holdnak, amelynek nincs saját fénye, csak a Nap felé nézõ oldala lehet világos. Ha azonban a Hold és a Nap útjába kerül a Föld, és árnyékot vet rá, a Hold teljesen vagy részlegesen elsötétül.

Ennek oka, hogy a Hold Föld körüli pályája 5 fokkal hajlik a Föld Nap körüli pályájához képest. Ez azt jelenti, hogy a Hold ideje nagy részét vagy a Föld keringési síkja alatt, vagy fölötte tölti. Márpedig a Föld Nap körüli keringési síkja kiemelt fontossággal bír, hiszen a Föld árnyéka is pontosan ebben a síkban nyúlik el. A legtöbb telihold során a Hold a Föld árnyékkúpja alatt vagy felett halad el – azaz nem lesz fogyatkozás. De évi egy-három alkalommal a Hold keresztezheti vagy a Föld félárnyékának, vagy a teljes árnyékának valamely részét, ezáltal bekövetkezhet félárnyékos, részleges, vagy teljes holdfogyatkozás.

Annak ellenére, hogy teljes napfogytakozás évente 2-5 alkalommal történik, teljes napfogytakozás pedig csupán 0-3 alkalommal, a világ lakossága gyakrabban lát élete során teljes holdfogytakozást.

Ennek oka, hogy a teljes napfogyatkozás általában csak több tíz esetleg száz kilométeres sávban látható, holdfogytakozás viszont a fél Földről, azaz a Föld azon feléről, amely a Hold felé néz. Előfordulhat az is, hogy teljes holdfogyatkozást adott helyről évente hármat is megcsodálhattak az érdeklődők. Teljes napfogyatkozás a Föld egy kiválasztott pontján átlagosan 360 évente történik.

A teljes holdfogyatkozás a Holdról is izgalmas jelenség lenne, hiszen a Nap nem tűnne el teljesen, de a Föld vagy gyűrűt vágna belé, vagy a Nap egy darabkáját eltakarná.

Sharon Challener fizika és csillagászat professzor szerint az angliai misztikus építmény, a Stonehedge szintén képes volt előrejelezni a holdfogyatkozásokat.

November 23 – Teljes napfogyatkozás

Napfogyatkozás újholdkor következik be, vagyis amikor a Hold éppen a Föld és a Nap közé kerül.

Idén a holdfogyatkozáshoz hasonlóan teljes napfogyatkozásból is kettő történik a Földön: az első május 23-án következett be, főleg Kanadából, Izlandról, Grönlandról és a skandináv országokból volt szépen látható. Részleges napfogyatkozás európa délebbi országaiban, köztük hazánkban is látható volt.

A második napfogyatkozás november 23-án következik be: a legszebb az Antarktiszról lesz, de Ausztráliából és Új-Zélandról is megcsodálható lesz.

2004 nap- és holdfogyatkozásai

2004-ben részleges napfogyatkozás lesz április 19-én és október 14-én. Az előbbi Afrika déli részén és az Atlanti-óceánon, az utóbbi Japánban, Északkelet Ázsiában és a Csendes Óceánon lesz élvezhető.

Teljes holdfogyatkozás az idei évhez hasonlóan szintén kettő történik jövőre: május 4-én és október 28-án . Mindkettő látható lesz Magyarországról is.