Kisbolygót neveztek el József Attiláról

A 28492-es és a 39971-es sorszámú kisbolygó néhány napja viseli a Marik, illetve a József nevet – közölte az MTI-vel Sárneczky Krisztián, a két égitest egyik felfedezője, aki egyben az MCSE titkára is.

Az ELTE Csillagászati Tanszékének 1998-ban elhunyt tanszékvezető docenséről, Marik Miklósról elnevezett kisbolygót 2000. február 1-jén találták meg a piszkéstetői csillagvizsgálóból, hivatalos felfedezője a JATE Asteroid Survey (ma Szegedi Tudományegyetem, aszteroid-program) – mondta.

A József Attiláról elnevezett kisbolygót 1998-ban találta meg az égbolton az akkor még egyetemista Sárneczky Krisztián és Kiss László, mint ahogy ezt a korábbi ideiglenes jelölés (1998 GN10) is mutatja. Sárneczky Krisztián elmondta, hogy napjainkban több százezer kisbolygó ismert, közülük eddig 15-20 ezret neveztek el.

Kodály és Bartók nevét is viseli kisbolygó

Hozzávetőlegesen ötven katalogizált kisbolygó van, amelyet Magyarországon, magyar csillagász fedezett fel – mondta, hozzátéve: létezik még egy tucat, amelynek magyar nevet adtak a külföldi csillagászok. „Magyar érdekeltségû” kisbolygóként említette a Duna, a Tisza és a Dráva elnevezést, amely nem csupán Magyarországhoz köthető. Kisbolygó viseli például Kodály Zoltán és Bartók Béla zeneszerző, Petőfi Sándor költő és a közelmúltban elhunyt Teller Ede atomfizikus nevét is.

Az egyesület titkára hozzátette, hogy a Bartók és a Petőfi kisbolygót külföldi csillagászok találták meg és nevezték el, mint ahogy egy német csillagász javasolta a Hungária és a Buda nevet is két másik égitestnek. Szólt arról is, hogy a Nobel-díjas kémikus, Hevesy György nevét ugyancsak egy külföldi felfedező indítványozta.

Néha évtizedekig kell figyelni egy kisbolygót

Sárneczky Krisztián elmondta: több évben kell megfigyelni egy „új” kisbolygót ahhoz, hogy az sorszámot kaphasson, s ez olykor évtizedekig is eltarthat. Az égitest akkor kerülhet be a sorszámozottak közé, ha már jól ismerik mozgását, s ekkor a felfedező jogában áll, hogy elnevezze.

Rámutatott arra, hogy számítógépes programok segítségével ma már teljesen automatizált távcsövek végzik az égitestek figyelését. A gépeknek azonban szükségük van bizonyos fényességre, hogy biztonsággal azonosíthassanak egy kisbolygót.

Amatőr csillagászok azonban a hagyományos, klasszikus módszerrel – szemmel megfigyelve – is felfedeznek olyan égitesteket, amelyeket a gép soha nem fog megtalálni – hangsúlyozta.

A szakember a felfedezés folyamatáról szólva elmondta: az általa megfigyelt kisbolygó koordinátáit megküldi egy amerikai intézet adatbázisába, amely visszajelez, ismert-e az észlelt égitest.

Ha még nem, a kisbolygó ideiglenes megjelölést kap, ezt viseli a hivatalos sorszámozásig – mondta Sárneczky Krisztián, aki eddig tizenöt égitestet fedezett fel az égen, ezek közül eddig ötöt neveztek el javaslatai alapján.