Nagyméretű égitestet fedeztek fel a Neptunusz közelében

Az új objektumra a kaliforniai Palomar-obszervatórium csillagászai pénteken lettek figyelmesek. Az égitest 570 kilométer széles – és ezzel a mérettel rögtön beírta magát az elmúlt évtizedben felfedezett legnagyobb égitestek közé.

A kis Plútó

A kőből és jégből álló égitestet, amely egyébként a prózai 2003 VS2 nevet kapta, a csillagászok – átnézve korábbi felvételeiket – egy 1998-as felvételen is megtalálták. Az égitest a Plútóhoz hasonlóan a Neptunusszal rezonánsan kering, azaz a Neptunuszhoz sohasem kerülhet olyan közel, hogy összeütközhetnének. A Plútóhoz való hasonlóság miatt a 2003 VS2-t Plutino-nak, azaz kis Plútó-nak is nevezik.

Az égitest a Kuiper-övezethez tartozik, és az öv eddig ismert tagjaihoz viszonyítva a legnagyobbak közé tartozik. A Kuiper-övezet legtöbb tagja 50-100 csillagászati egységre (CSE) található a Naptól, az öv milliárd kilométerekkel túlnyúlik a Neptunusz pályáján. (A Plútó legnagyobb távolsága: 49, 7 (CSE).)

A Kuiper-övezet égitestjei átlagosan tízszer kisebbek, mint a Plútó (a kilencedik bolygó átmérője 2300 kilométer körül van), és valószínűleg nem is gömb alakúak. Az 1992-ben felfedezett öv többszáz – az elmúlt évtizedben több mint 500-at azonosítottak – kisméretű jeges objektumból áll.

Égitestjei között akadnak igencsak nagyméretűek is: a Quaoar átmérője például 1300 km, a 2001 KX76-é 1270, a Varunáé 900, a 2002 AW197-é pedig szintén 900 kilométer körül van.

Újra felmerül a régi kérdés: bolygó-e a Plútó?

A Kuiper-övben felfedezett számos nagyobb objektum egyébként megkérdőjelezi a Plútó bolygó voltát. Egyes csillagászok szerint, ha mostanában fedeznénk föl a Plútót, nem számítanánk bolygónak, egyértelműen Kuiper-objektumnak sorolnák be.

Mások szerint viszont a Plútó nagyon is különbözik az öv objektumaitól 2300 km-es átmérőjével. Az öv számos más égitestjének is van holdja, de csak a Plútóé (Charon) nagyobb jóval, mint a legtöbb övbeli objektum. Továbbá a Plútó albedója (fényvisszaverő képessége) is jóval nagyobb mint az öv objektumaié. A Kuiper-övezet fölfedezése óta a csillagászok úgy vélik, hogy az átmenet a bolygók és a kisebb aszteroidák mérete között folyamatos.

A Kupier-öv jelentősségét az adja, hogy égitestjei a Naprendszer ősanyagát évmilliárdok óta érintetlenül (de legalábbis a Naprendszer többi tagjához képest legkevésbé bolygatottan) őrizhetik. A Kuiper-öv tagjainak összetételét ma sok csillagász kulcsfontosságúnak tartja a Naprendszer fejlődésének és az élet kialakulásának megértéséhez.

CSE (csillagászati egység): A Föld és a Nap átlagos távolsága. 1.496*1011m