Nagyméretű égitestet fedeztek fel a Neptunusz közelében
A csillagászok a Nap körül keringő, a Neptunusz közelében elhelyezkedő új, nagyméretű – 570 kilométer átmérőjű - objektumot fedeztek fel.
Az új objektumra a kaliforniai Palomar-obszervatórium csillagászai pénteken lettek figyelmesek. Az égitest 570 kilométer széles – és ezzel a mérettel rögtön beírta magát az elmúlt évtizedben felfedezett legnagyobb égitestek közé.
A kis Plútó
A kőből és jégből álló égitestet, amely egyébként a prózai 2003 VS2 nevet kapta, a csillagászok – átnézve korábbi felvételeiket – egy 1998-as felvételen is megtalálták. Az égitest a Plútóhoz hasonlóan a Neptunusszal rezonánsan kering, azaz a Neptunuszhoz sohasem kerülhet olyan közel, hogy összeütközhetnének. A Plútóhoz való hasonlóság miatt a 2003 VS2-t Plutino-nak, azaz kis Plútó-nak is nevezik.
Az égitest a Kuiper-övezethez tartozik, és az öv eddig ismert tagjaihoz viszonyítva a legnagyobbak közé tartozik. A Kuiper-övezet legtöbb tagja 50-100 csillagászati egységre (CSE) található a Naptól, az öv milliárd kilométerekkel túlnyúlik a Neptunusz pályáján. (A Plútó legnagyobb távolsága: 49, 7 (CSE).)
A Kuiper-övezet égitestjei átlagosan tízszer kisebbek, mint a Plútó (a kilencedik bolygó átmérője 2300 kilométer körül van), és valószínűleg nem is gömb alakúak. Az 1992-ben felfedezett öv többszáz – az elmúlt évtizedben több mint 500-at azonosítottak – kisméretű jeges objektumból áll.
Égitestjei között akadnak igencsak nagyméretűek is: a Quaoar átmérője például 1300 km, a 2001 KX76-é 1270, a Varunáé 900, a 2002 AW197-é pedig szintén 900 kilométer körül van.
Újra felmerül a régi kérdés: bolygó-e a Plútó?
A Kuiper-övben felfedezett számos nagyobb objektum egyébként megkérdőjelezi a Plútó bolygó voltát. Egyes csillagászok szerint, ha mostanában fedeznénk föl a Plútót, nem számítanánk bolygónak, egyértelműen Kuiper-objektumnak sorolnák be.
Mások szerint viszont a Plútó nagyon is különbözik az öv objektumaitól 2300 km-es átmérőjével. Az öv számos más égitestjének is van holdja, de csak a Plútóé (Charon) nagyobb jóval, mint a legtöbb övbeli objektum. Továbbá a Plútó albedója (fényvisszaverő képessége) is jóval nagyobb mint az öv objektumaié. A Kuiper-övezet fölfedezése óta a csillagászok úgy vélik, hogy az átmenet a bolygók és a kisebb aszteroidák mérete között folyamatos.
A Kupier-öv jelentősségét az adja, hogy égitestjei a Naprendszer ősanyagát évmilliárdok óta érintetlenül (de legalábbis a Naprendszer többi tagjához képest legkevésbé bolygatottan) őrizhetik. A Kuiper-öv tagjainak összetételét ma sok csillagász kulcsfontosságúnak tartja a Naprendszer fejlődésének és az élet kialakulásának megértéséhez.
CSE (csillagászati egység): A Föld és a Nap átlagos távolsága. 1.496*1011m
Sok műanyagtöredéket szűrnek ki a Földközi-tengerből a tengeri füvek
Évente csaknem 900 millió műanyagtöredéket szűrhetnek ki a Földközi-tengerből a sekély vízi tengeri füvekből képződő „labdácskák".
Szemétből készítettek hulladékgyűjtő állomást
Egy angliai székhelyű alapítvány célja az, hogy az önkéntesek rövid akciókkal tisztítsák meg a bolygót a hulladéktól.
Másfélszer annyi a szén-dioxid a légkörben, mint az ipari forradalom előtt
Közzé tette előrejelzését a 2021-es év várható szén-dioxid szintjéről a brit Met Office, és minden korábbit felülmúló értékre számítanak.
Vulkánok az űrből
Az Earth Observatory 2021. január elején több vulkán űrfelvételét is közzé tette nap képeként, mindegyiket más okból, így egy sokszínű válogatás születhetett.
Égi jelenségek 2021. január második felében
Élvezhetjük a téli csillagképek látványát, közel jár egymáshoz a Mars és az Uránusz, elfogynak az alkonyi és a hajnali bolygók is, a hónap végén ismét telihold vár.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
