Újra kitörhet Európa legmagasabb hegységének vulkánja

A Moscow Times angol nyelvű orosz napilap az Észak Kaukázusban fekvő Elbrusz hegységet Európa legmagasabb csúcsának titulálja. (Régi kérdés: európai vagy ázsiai ország Oroszország?) A hegység síelők, hegymászók, pihenni vágyók, siklóernyős repülők és a hajdani diktátorok körében is nagy népszerűségnek örvend / örvendett.

Egy évezred után feléled a vulkán?

Orosz tudósok most arról számoltak be, hogy az évezredek óta szunnyadó Elbrusz vulkán kitörhet. A vulkán szaggatottan „lélegzik”, azaz gejzírjei működnek, párát lehel, hasadékaiból időről időre gőz és gáz tör elő

A feltételezések szerint a lávának két forrása lehet. Az egyik valószínűleg a felszín alatt hét kilométer mélységben van. Ezt a fészket egy 80 kilométer mélyen rejtező forrás táplálja. A tudósok szerint már kitörése előtt körülbelül egy hónappal maga a vulkán jelezné a veszélyt. Amennyiben ez megtörténik, a közeli városok lakosságát időben evakuálni lehet, és a kulcsüzemeket le lehet állítani, sőt a gépek elszállításáról is intézkedni lehet.

A vulkanológusok Oroszország egyik leginkább robbanásveszélyes vulkánjaként tartják számon, amelynek legcsekélyebb kitörése is veszélyezteti a hegy lábánál élőket. A csúcsok közelében levő hat köbkilométernyi jégréteg megolvadása következtében keletkező víztömeg lezúdulhat, s a jég feloldódása után sebesen terjedő vulkániszap tömeg boríthat el mindent, ami az útjába kerül – jelezte az akadémikus.

Az Elbrusz utoljára csaknem egy évezrede tört ki, és a hegytől mintegy 700 kilométerre lévő Asztrahány városban is találtak ilyen korú vulkanikus iszapmaradványt

A diktátorok is kedvelték az Elbruszt

Az 5642 kilométeres hegyre 3200 méter magasságig megy fel sífelvonó, innen profiknak is minimum nyolc óra elérni a nyugati csúcsot. Gyakorlott hegymászók számára technikailag nem jelent túl nagy kihívást a hegy, ám a vulkánból feltörő kénes gázok miatt sokan mégsem kedvelik. A legtöbb hegymászó inkább a valamivel alacsonyabb, Seget névre hallgató csúcsról gyönyörködik a legmagasabb csúcsban.

Az ikercsúcsot az észak-kaukázusi kis köztársaság, a Kabard-Balkár lakói szent-hegynek tartják. Legmagasabb csúcsát először 1874-ben hódították meg. A huszadik században vált az oroszok kedvelt nyaraló helyévé, az 1930-as években a csúcsra orosz hegymászók még egy Sztálin-szobrot is állíttattak. A szobor a grúz származású diktátor közeli szülőhazája felé nézett. Ez azóta szerencsére már nem csúfítja a pazar panorámát.

A hegy a nácikat is megragadta: 1942-ben meghódítva a hegyet, horogkeresztes zászlót tűztek csúcsára.