Becsomagolnák a Kilimandzsárót

Egy zimbabwei kutató fóliával burkolná be a rohamos ütemben olvadó Kilimandzsáró hófödte csúcsát, hogy Afrika legmagasabb hegyének havában még unokáink is gyönyörködhessenek.
Euan Nisbet azt szeretné, hogy műanyagból készült fóliával vegyék körbe a több mint ötezer méter magasan fekvő hómezőket, és így akadályozzák meg a jég további elpárolgását. Ugyanakkor más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a műanyag borítás ugyan visszaverné a napsugarakat, és ily módon valóban megóvhatná a jégrétegeket, azonban a terv másik eredménye az lenne, hogy a takaróréteg egyfajta pokrócként a meleget is megtartaná a jégréteg fölött, és ezzel éppenhogy az olvadás felgyorsulásához vezetne.
Örök hó az Egyenlítőnél
![]() |
|
De nézzük, hogy hol is található a Kilimandzsáró, és miért indult olvadásnak a jégréteg! A Kilimandzsáró hegység Tanzánia és Kenya határán húzódik, nagyobbik része Tanzániára esik. Itt található Afrika legmagasabb pontja, az 5892 méter magas Kibo. Minthogy a mai Tanzánia egykor német gyarmat volt, és csak később, az első világháború után került át az angolokhoz, a Kibót először két német hegymászó hódította meg 1889-ben.
Hans Meyer és Ludwig Purtscheller kitűzte a német zászlót, és miután más név nem jutott eszükbe, harcias uralkodójukról Kaiser Wilhelm Spitzének, azaz Vilmos császár-csúcsnak nevezték el a magaslatot. (Ez a név még ma is szerepel egyes térképeken, igaz, azokat nem az angolok nyomtatják…)
A mászócsapatok azóta is kedvelik Afrika e különleges pontját, amely nemcsak magasságával, hanem jégsipkájával is felhívja magára a figyelmet. Ezen kívül csak a marokkói Toubkal hegyet borítja ugyanis örök hó a kontinensen, márpedig Marokkó sokkal északabbra fekszik a Kibótól, amely az Egyenlítő közelében található.
Húsz éven belül nincs hó?
Az Egyenlítő közelében köztudottan sokat és erősen süt a nap. Tudósok megmérték, hogy mostanában mekkora a jégmezők kiterjedése a Kilimandzsáró vidékén, és megdöbbenve tapasztalták 2000-ben, hogy a 88 évvel azelőtti, 1912-es adatokhoz képest eltűnt a hóborította terület négyötöde. A szakértők szerint húsz éven belül akár az utolsó hófoltok is eltűnhetnek a hegységből, vagyis nem is annyira örök az a hó, amely a Kibót borítja!
Ezek után megkezdődött az ötletbörze, hogy mit is lehetne csinálni az „örök” hó megmentésére. (A megmentés turisztikai, irodalomtörténeti, geológiai és éghajlattani okokból is indokolt, minthogy ez az alig hatvan-hetven méteres jégpáncél éppen 11 ezer 700 évre visszamenőleg szolgáltat adatokat Afrika klímájáról. Továbbá a világ egyik legforgalmasabb turistaattrakciója az Egyenlítő közelében látható jégsipka, és számos regény, illetve film is elvesztené aktualitását, ha eltűnne a jégréteg a Kilimandzsáró tetejéről.)
Nem biztos, hogy menteni kell
A mentés azonban nem egyértelműen helyes álláspont, legalábbis egyes szakértők szerint. Az ő véleményük az, hogy az ember nem avatkozhat be a természet folyamataiba. Mások viszont azzal érvelnek, hogy a hó két okból tűnik el a Kilimandzsáróról: az egyik a globális felmelegedés (ezt pedig részben éppen az ember okozza), a másik pedig a hegység körüli erdők kiirtása (ezt pedig szinte kizárólag a környék lakói teszik).
A globális felmelegedés hatásait aligha kell magyaráznunk: növekszik a Föld hőmérséklete, ami óhatatlanul hozzájárul az örök hó birodalmának visszaszorulásához. Erre számos példa található például az Alpokban is.
Az erdőirtás szerepe a csökkenő hómennyiségben
Az erdőirtás azonban nem is olyan egyértelmű ok. A tudósok csupán feltételezik, hogy az erdők „megnedvesítik” az egyébként száraz felszálló légáramlatokat, és így vízutánpótlást nyújtanak az ötezer méter magasságban lévő jégrétegeknek.
Minthogy az erdők pótlása hosszadalmas, nehézkes és lassú folyamat, egy zimbabwei kutató olyan ötlettel állt elő, amely szerinte megakadályozhatja a hó elolvadását húsz éven belül. Euan Nisbetnek, a londoni Royal Holloway University klimatológusának a véleménye szerint ugyanis ha fényvisszaverő műanyaggal, fóliával terítenék be a hóborította tájakat, akkor megakadályozhatnák a napsugarak felmelegítő hatását.
Mindehhez a The New York Times szerint elég lenne egy körülbelül akkora „installáció”, mint amekkorát a bolgár származású csomagolóművész Christo készített Floridában, a miami Biscayne Bay öblében, amikor több kisebb szigetet „bugyolált be”.
Vissza is üthet a fólia
Ugyanakkor vannak olyan vélemények is miszerint az ötlet igen költséges, hiszen több mint ötezer méteres magasságban kellene végrehajtani a műveletet. Az is megfontolandó Doug Hardy, a Massachussetts Amherst Egyetem éghajlatkutatója szerint – akit a Nature című tudományos lap idézett –, hogy a tervezett műanyag lepel ugyan visszaverné a nap sugarait, de ettől függetlenül a meleg behatolna a burok alá, és ez a takaróréteg egyfajta pokrócként csak gyűjtené, gyűjtené a meleget, ki nem engedve azt. Így pedig végeredményben még az eddiginél is gyorsabban olvadna el a jégréteg Afrika legmagasabb csúcsán.