Százéves a tapolcai tavasbarlang

A tapolcai tavasbarlangban az elmúlt 13 évben 1 millió 184 ezer látogató fordult meg - hangzott el a barlang felfedezésének centenáriuma alkalmából rendezett hétfői konferencián, a veszprém megyei városban.
A barlangot 1987-ben, leromlott műszaki állapota miatt bezárták – a bauxitbányászkodás miatt a víz is eltűnt a járatokból -, s 1990-ben nyitották meg ismét a turisták előtt. Csónakázni a tavon csak 1996-tól lehet – tért ki rá előadásában Fazekas János, a Bakonyi Bauxit Kft. igazgatója.
A barlangot tizenöt éve kezelő cég vezetője hozzátette: a föld alatti három kilométeres járatrendszerből négyszáz méteres szakasz csónakázható. A víz 20 Celsius-fokos, de észleltek már 32 fokos áramlatokat is, ami arra utal, hogy a még feltáratlan szakaszokon nagy hőfokú termálvízzel keveredik a karsztvíz.
A tavasbarlangtól különálló kórházbarlang feltárt járatrendszere meghaladja a két kilométernyit. Nyolc-tíz terem található a barlanglabirintusban: a Nautilus-terem például huszonöt méter hosszú tíz méter széles és nyolc méter magas, s teljesen megtölti a víz. A negyven méter hosszú szárazterem viszont csak félig telt vízzel. A vízben kisebb halak és rákok is élnek.
Kolláth János, a tapolcai barlangkutatók vezetője szerint a város alatt legalább harminc kilométeres – még feltáratlan – járatrendszer húzódik. A tavasbarlang és a kórházbarlang már feltárt járatainak és termeinek kilencven százaléka pedig még elzárt a látogatók elől.
Kávási Norbert, a Veszprémi Egyetem doktorandusza előadásában azt hangsúlyozta, hogy a barlangban lévő radongáz sugárterhelése nem jelent veszélyt a látogatókra és az ott dolgozókra sem.
Szólt arról is, hogy a kórházbarlang speciális páratartalmú levegőjét néhány éve gyógyászati célokra is hasznosítják, ugyanis kiválóan alkalmas az aszmatikus és légúti betegségek kezelésére.