Globális felmelegedés – milyen hatással lesz Magyarországra?

Az éghajlatváltozási, globális felmelegedési folyamatok természetesen Magyarországot is érintik: gondoljunk csak az elmúlt években egyre gyakoribb alföldi aszályra, vagy a Balaton vízszintjének csökkentésére.

A klímaváltozás magyarországi hatásainak elemezésével foglalkozik Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékének vezetője, aki a kutatási eredményekről a múlt héten egy előadáson számolt be.

A tanszékvezető elmondta, hogy Magyarországon hosszú évek óta folynak kutatások az üvegházhatást okozó gázok (az úgynevezett üvegházgázok) kibocsátásáról és hatásáról, illetve a globális felmelegedés lokális következményeiről. Részeredmények és hipotézisek már szép számmal vannak is e tudományterületen, ugyanakkor további kutatásoknak kell az egész országra vonatkozó eredményeket tisztáznia, s egyelőre a kutatások sem mindig mutatnak egy irányba. Éppen ezért további vizsgálatokra van szükség például annak megítéléséhez, hogy a globális felmelegedés nyomán az éves átlagos csapadék mennyisége nőni vagy csökkenni fog-e összességében Magyarországon.

Nyugat-Magyarország inkább elnyeli a széndioxidot

A részeredmények közé tartozik például, hogy a nyugat-magyarországi régiót vizsgálva kiderítették, Magyarország nyugati térségei a széndioxid tekintetében nem kibocsátó, hanem inkább elnyelő szerepet játszanak, vagyis ez a régió a globális felmelegedést okozó gázt nem termeli, hanem épp ellenkezőleg, inkább elnyeli.

Bartholy szerint a kutatások során 16 szcenáriót, forgatókönyvet vizsgáltak, attól függően, hogy milyen világfolyamatok érvényesülnek Magyarországon. Ezek mindegyike egyértelműen az éves középhőmérséklet emelkedését támasztotta alá. A felmelegedés mértéke azonban igencsak különbözik a modellekben, amelyek 2050-ig, illetve 2100-ig próbálták előrejelezni a jövőbeli folyamatokat. Egyes számítások szerint például csak 1, 2 fokkal nő majd a hőmérséklet, de szélsőséges esetben akár 2, 8 fokos melegedés sem elképzelhetetlen!

Nem egyértelmű, hogy alakul a csapadékmennyiség

A csapadék mennyiségét elemezve egyáltalán nincsenek egyértelmű következetések a 16 modell alapján. Egyes számítások szerint növekedni fog az eső és a hó mennyisége hazánkban, mások szerint viszont éppen az ellenkezője történik majd.

A legnagyobb gondot azonban nem ez jelenti, hanem az, hogy nyáron mindenképpen csökkenni fog az esőzések aránya, ami az amúgy is aszály által veszélyeztetett Alföldet érinti súlyosan. (A csapadék összmennyisége nem feltétlenül csökken majd nyáron, hanem az esős napok száma esik majd vissza, vagyis a hosszantartó, pusztító aszályok esélye nő meg.) Mindeközben télen elképzelhető, hogy több csapadék esik majd.

Ritkább, de intenzívebb esőzések, havazások

A csapadék lehullására vonatkozó becslések azt is valószínűsítik, hogy bár az esős napok száma csökkenhet a jövőben, a lehullott csapadék mennyisége viszont akár nőhet is, tehát ritkább, de intenzívebb esőzésekre és havazásokra kell számítani az elkövetkező 50-100 évben.

Mindezek a számítások egyébként részben a világmodellek hazai alkalmazása révén történtek, részben pedig a kutatók azt a szcenáriót vizsgálták, amely az egyik leggyakoribb feltételezéssel él, azaz hogy a jövőben megduplázódik a légköri széndioxid aránya a Földön, így Magyarországon is. Ez nem irreális feltételezés, hiszen a preindusztriális, vagyis az ipari forradalom előtti időkhöz képest Magyarországon már most is 32-35 százalékkal nagyobb a széndioxid-koncentráció.

A riói és a kiotói egyezmény Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét sokan riói megállapodásként emlegetik egyszerűen. Mindennek oka az, hogy az első világkonferenciát a brazil metropoliszban, Rio de Janeiróban tartották. Ott született meg az az egyezmény, amely az üvegházhatást keltő gázok kibocsátásának szinten tartását célozta. Ehhez az 1992-es egyezményhez időközben 186 ország csatlakozott, sőt ezek közül 119 aláírta a kiotói jegyzőkönyvet is, amely a fejlett országokban az „üvegházgázok” kibocsátásának 5 százalékos csökkentését írta elő. Az 1997-es kiotói konferencia óta azonban súlyos nézetkülönbségek alakultak ki egyes országok, országcsoportok között, s az úgynevezett kiotói jegyzőkönyv máig nem lépett életbe elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország álláspontja miatt.