Céljához közelít a Mars Express – az első képet már elküldte

A kép küldésekor az űrszonda 5, 5 millió kilométerre volt a Marstól. Ez ugyan még jókora távolság (hiszen még a távoli Jupitert is jobban – egészen pontosan 130 ezer kilométerre – megközelítette a Pioneer-10 1973-ban, mint arról Anno rovatunkban olvashat), ám arra mindenképpen alkalmas, hogy képeket küldjön a bolygóról.

Hi-tech kamera

Az első képet egy hi-tech kamera, a High Resolution Stereo Camera (HRSC – nagy felbontású sztereókamera) készítette, amely a Mars Express fedélzetén található. Az HRSC kulcsszerepet kap abban, hogy megvizsgálják a Mars szerkezetét, geológiai tulajdonságait és légkörét. Az egész bolygót képes színes, háromdimenziós és nagy felbontású képek révén megörökíteni. A kamera felbontóképessége egyébként tízméteres. Egyes kiválasztott helyeken viszont akár kétméteres részleteket is vizsgálhatnak vele a kutatók.

Az űrszonda jelenleg még csak közelít az égitest felé, ám hathónapos útjának vége felé tart. Várhatóan karácsony táján áll majd orbitális, azaz Mars körüli pályára. Ha ez a művelet sikeresen befejeződik, akkor a brit leszállóegység, a Beagle 2 a Mars felszínére ereszkedik majd.

A landolás után a Beagle az élet jelei után fog kutatni a Marson. A német Spiegel Online szerint egy fúró segítségével az altalaj vizsgálatára is alkalmas lesz a Beagle. A leszállóegység mozgását egyébként a nagy felbontású kamera, az HRSC is követni tudja majd.

Új perspektívák

Az európai űrhivatal, a European Space Agency (ESA) mostani programja azért jelentős, mert egészen más szemszögből vizsgálja a vörös bolygót, mint az eddigi, földi teleszkópos pásztázások. (Az európaiak ugyanis még nem bocsátottak fel szondát a Mars közelébe, az amerikaiak és a szovjetek viszont igen.)

Az európai űrszondának most többek között az a feladata, hogy felderítse a Mars „sötét oldalát”, azt a részt, amely a Nap sugaraitól „védve”, a Földről nem észlelhető. Így például az üledékes kőzeteket is meg kívánják vizsgálni a tudósok, amelyek akár egykori óceánok emlékei is lehetnek a Marson. Az északi alföldek egy része is ebbe a sötét zónába esik, akárcsak a vulkáni eredetű anyagok és szél által formált porképződmények – írja a BBC.

Sajtótájékoztató Darmstadtban – az első problémák már jelentkeztek

Szerda este a németországi Darmstadtban, az európai űrhivatal, az ESA űrhajózási vezérlőközpontjában sajtótájékoztatót tartottak a Mars Expressről. A projektmenedzser, Rudolf Schmidt bejelentése szerint a próbafelvételek azt bizonyítják, hogy működnek a fedélzeti berendezések az űrszondán, bár kisebb-nagyobb problémák előfordultak.

Így például az elmúlt hetek heves napviharai, a forró gázok kilökődése a Napból, megzavarta a szondát, és időlegesen a navigációs rendszerei működésképtelenné váltak. Még nagyobb gondot, és nem csak átmeneti problémát jelent az, hogy egy kábel meghibásodása miatt a Mars Express áramellátása mindössze 70 százalékos teljesítménnyel működik. Ugyanakkor Schmidt bejelentése szerint egyik meghibásodás sem veszélyezteti az űrszonda kutatási programjának végrehajtását – írja a Spiegel Online.

A leszállóegységért felelős angol kutató, Colin McCarthy szerint a Beagle 2 várhatóan december 19-én válik le a szondáról, és két ejtőernyővel landol majd a vörös bolygó felszínén. Egy bonyolult, több légzsákból álló rendszer is arról hivatott gondoskodni, hogy a „Marsot érés” zökkenőmentesen történjen.

A teljes Mars Express expedíció egyébként mintegy 300 millió eurós költséget jelent az ESA számára – nyilatkozta a darmstadti sajtótájékoztatón Michael McKay, a vezérlőközpont vezetője.