Új világatlaszok jelentek meg

Nehéz lenne felsorolni, hogy hány könyvkiadó együttműködéseként jelent meg nemrégiben két nagy képes világatlasz (egy történelmi és egy földrajzi), illetve egy kisebb földrajzi kiadvány (ez utóbbit már annyira gyorsan elkapkodták, hogy a csütörtöki „bemutató sajtótájékoztatón” a kiadók be sem tudták mutatni). Annyi bizonyos, hogy a Nagy Képes Történelmi Világatlasz az Athenaeum 2000 Kiadó és egy olasz térképészeti műhely, az Istituto Geografico De Agostini közös munkája eredményeként látott napvilágot. A másik kiadvány pedig a Hibernia Nova Kiadó Kft. és a már említett Athenaeum közös terméke. A földrajzi atlasz térképei azonban egy angol cégtől, képei és eredeti szövegei a prágai Kartografie kiadótól származnak. Ezt magyarították és dolgozták át jelentősen a hazai kiadók, amelyek Klinghammer István, az ELTE rektora, a Térképtudományi Tanszék vezetője szerint igazi „családi kiadványokat” hoztak létre. Klinghammer – aki a csütörtöki sajtótájékoztatón méltatta a munkákat – szerint ezek az atlaszok jól szolgálják majd az iskolai és az oktatási célokat, és remélhetően az igények növekedése esetén CD-n is forgalomba kerülhetnek.

Reviczky Béla, az Athenaeum 2000 Kiadó főszerkesztője arról számolt be, hogy a történelmi világatlasz egy olasz kiadvány alapján készült, ám a magyar munkatársak jelentős munkát végeztek akkor, amikor a bevezető és mellékelt szövegeket magyarra tették át. Egykori történelemtanárként Reviczky azt is hangsúlyozta, hogy érdekes az olasz megközelítés például a Római Birodalom és Garibaldi korának bemutatásakor, de az első világháborús hadszínterek bemutatásakor is számos kuriózumra bukkanhatunk. Ez utóbbiak nekünk magyaroknak is fontosak, s bár az első világháborúban ellentétes oldalon küzdöttek egymással az olaszok és a magyarok, ettől függetlenül a téma mindkét nemzet számára jelentősnek minősíthető ma is.

A Hibernia Nova Kiadó ügyvezetője, Marton Jenő a földrajzi atlasz kapcsán a nemzetközi együttműködést, az angol-cseh-magyar kooperációt emelte ki. Mint elmondotta, a Hibernia Nova útikönyvei kapcsán került kapcsolatba a cseh piaccal, és ily módon sikerült ott kapcsolatot kialakítaniuk a prágai Kartografie kiadóval. Ennek nyomán a cseh cég rendelkezésre bocsátotta képanyagát és szövegeit, míg a magyarok útikönyveiket adták át a cseheknek. Így született meg végül a magyar nyelvű Nagy Képes Földrajzi Világatlasz, amelynek nyomdai munkálataiban egyébként a magyar térképészeti cég, a Cartographia Kft. is részt vett.

A Nagy Képes Földrajzi Világatlaszról érdemes elmondanunk, hogy igencsak friss kiadványról van szó, például Szerbia és Montenegró államát már megtalálhatjuk benne, pedig ez az államalakulat idén jött létre, Jugoszlávia végleges(nek tűnő) felbomlása után. Egyébként az atlaszról érdemes megemlíteni, hogy többé-kevésbé részletes országismertető olvasható benne a világ államairól. A szokásosnál nagyobb hangsúlyt kapott ebben a gazdaság taglalása, de újdonság a történelmi összefoglaló, ami nem szokásos a földrajzi kiadványaink többségében. Emellett természetesen a földrajzi jellemzőkről és egy külön „rovatban” az adott ország érdekességeiről is olvashatunk.