Irány a Mars! – Levált a Mars Expresszről a leszállóegység

A sikeres leválást Mike McKay, az Európai Űroperációs Központ (angol rövidítéssel: Esoc) repülési műveletekért felelős igazgatója jelentette be pénteken röviddel déli tizenkét óra után. A darmstadti, németországi központban ekkor már órák óta várták a Beagle 2-ről érkező jeleket, minthogy már a reggeli órákban kiadták a parancsot a Mars Expressről való leválásra.

Az eredeti terveknek megfelelően alakult tehát a művelet, hiszen a szakemberek csak órák múlva tervezték a kapcsolat felvételét az immár „önálló életet élő” leszállóegységgel.

A Beagle 2-nek ezek után még mintegy 3 millió kilométert kell megtennie az űrben, amíg be nem lép a Mars légkörébe, majd ott az ejtőernyőkkel és légzsákokkal biztosított landolást végre nem hajtja. A Beagle 2-nek nincs önálló hajtóműve, így egy pirotechnikai eszközzel tették lehetővé a hordozóeszközről való leválását, és a Mars felé való kibocsátását. (Ez a művelet igen kockázatos volt, minthogy nemcsak a Beagle, hanem az egész Mars Expressz is megsérülhetett volna a leválás során.)

A brit gyártmányú marsjáró nagy valószínűséggel a Mars egyenlítői térségétől kicsivel északabbra, egy hatalmas pusztaságon (sivatagos vidéken) száll majd le.

Kutatás a marsi élet után

A Beagle 2 feladata az, hogy az élet nyomai után kutasson a Mars felszínén, miközben a Mars Expressz, az „anyaűrszonda” Mars körüli pályára áll, és onnan vizsgálja a vörös bolygó felszínét.

Colin Pillinger, a Beagle 2 tervezője a sikeres művelet után így nyilatkozott a BBC-nek: „Ez volt az a pillanat, amelyet meg kellett ragadnunk. A Mars az utolsó hatvanezer évben nem volt olyan közel a Földhöz, mint most. Ez volt tehát az alkalom Európa számára, hogy űrszondát bocsásson fel a Mars vizsgálatára. Nagyon sajnáltam volna, ha azt kellett volna mondanom: elmulasztottam ezt az alkalmat.”

Pillinger azt is elmondta, hogy a mostani művelet valami olyasmi, mint egy futballmérkőzés, amelynek első félidejét 1:0-ra megnyerte az ESA, vagyis az Európai Űrügynökség. Megtettek ugyanis 380 millió kilométert eddig, de az utolsó hárommillió a legnehezebb szakasz, így azt nyugodtan „egy második félidőnek” lehetne nevezni, ami eldönti az egész meccs sorsát.

Porviharok a Marson

Az újságírók arról is kérdezték Pillingert, hogy vajon nem aggódik-e a Marson jelenleg tomboló porviharok miatt, amelyek esetleg veszélyeztethetnék a leszállóegység küldetésének végrehajtását. Pillinger válaszában hangsúlyozta: nincs ok a nyugtalankodásra, legalábbis az ő információi szerint. Ugyanakkor hozzátette, addig nem lesz elégedett a misszióval, amíg a landolás meg nem történik.

A Mars Expresszről való sikeres Beagle-leválás után Lord Sainsbury brit tudományügyi miniszter így nyilatkozott: a Mars-szonda előtt álló szakasz, a landolás a legnehezebb és legkockázatosabb része annak a missziónak, amelynek ugyancsak rendkívül fontos része volt a leválasztás. A leválás sikere után pedig a miniszter immár annak drukkol, hogy a legutolsó művelet is rendben történjen.