Szenzációs teljesítmény az üstökös-kutatás terén

Az amerikai űrkutatási hivatal, NASA Kaliforniában lévő pasadenai irányítóközpontjában közölték, hogy az űreszköz pontosan 303 kilométerre közelítette meg az 5, 4 kilométeres átmérőjű üstökösmagot. Fedélzeti kamerája 72 fekete-fehér fényképet készített az égitestről.

Az 1999 februárjában indított szonda ezzel átvészelte útjának legkritikusabb szakaszát, és rakományát várhatóan két múlva, 2006. január 15-én juttatja el a Földre. Legutóbb idegen égitestről, a Holdról származó anyagminta 1976 augusztusában került bolygónkra a Luna-24 szovjet automatikus űrszonda tartályában.

Többszörös rekord a szonda teljesítménye

Azzal, hogy épségben elhaladt a Wild-2 üstökös mellett a Stardust amerikai űrszonda több rekordot, megdöntött, illetve jó úton halad afelé, hogy újabbakat adjon át a múltnak.

A közép-európai idő szerint péntek este történt üstökös-megközelítésével az amerikai Deep Space-1 szondának teljesítményét múlta felül. A Deep Space 2001 őszén ugyancsak keresztül haladt egy üstökös kómáján, azaz a magot körülvevő különleges légkörön, és ugyancsak készített fényképfelvételeket, de még viszonylag tisztes távolságból, 2200 kilométerről. A Stardustnak most sikerült jóval közelebbre – 303 kilométerre – férkőznie a kométához .

Ugyancsak rekordot döntött azzal, hogy míg Deep Space-1 a Földtől 220 millió kilométerre, addig most a Stardust majdnem 400 millió kilométerről hajtotta végre a veszélyes manővert, azaz azt, hogy a magból nagy sebességgel kiáramló gáz- és porzivataron az üstököshöz képest óránkénti majd 22 ezer kilométeres sebességgel épségben áthámozza magát.

A Stardust mintát is vett egy üstökösből származó anyagból. A szonda végére felszerelt teniszütő alakú, különleges aerogél anyaggal bevont kollektor a megfelelő pillanatban kinyílt, és a légyfogó papírhoz hasonlóan nyolc percen át szippantotta magába az apró részecskéket. Ezeket azután gondosan becsomagolta egy hermetikus konténerbe.

A Stardust űrszonda

A földi irányítók azonban még nem dőlhetnek hátra karosszékeikben. A zsákmányt ugyanis el kell hozni a Földre. Ha ez sikerül, úgy két év múlva ismét csúcsdöntés születik: űreszközt ugyanis ilyen irdatlan távolságból még nem vezényeltek haza. A leghosszabb oda-vissza űrjáratok eddig a Föld körül 384 ezer kilométeres átlagos távolságban keringő Holdat érték el.

Az üstökösök a Naprendszer ősi „hírnökei”

Az üstököskutatást a szakemberek több szempontból is fontosnak tartják. A mintegy 4, 5 milliárd éves aktív égitestek ugyanis mélyhűtött állapotban tárolják a Naprendszer ősi anyagait, amelyek laboratóriumi vizsgálatával következtetni lehet kozmikus környezetünk kialakulására.

A kutatások felgyorsítását sokan nemcsak a múlt vizsgálata miatt szorgalmazzák, hanem már azokra az időkre is előre gondolnak, amikor az ember bolygóközi térben tesz utazásokat. Nagy valószínűséggel az üstökösmagok jelentős mennyiségű fagyott vizet tartalmaznak, és így a kométák egykoron majd egyfajta oázisokat jelenthetnek a világűr végtelen „sivatagát” járó űrhajósvándorok számára.

A Wild-2 üstököst 1978-ban fedezték fel. Egy fordulatot a Nap körül 6, 39 év alatt tesz meg, így a rövid keringésű kométák családjába sorolták. Az üstökös jelenleg 389 millió kilométerre a Földtől, a Mars pályáján túl kering a Nap körül.