Ferenc, Olívia2020. december 03., csütörtök
Föld

Hiperűrtávcsövek versenye – az egymilliárd dolláros kérdés

2004.01.05.Admin
National Geographic Magyarország

A világ vezetői csillagászati intézményei újabb és újabb terveket dolgoznak ki az univerzum jobb megismerésére. Mindenki a korábbinál nagyobb távcsöveket építene, a beruházások költségét illetően pedig a kutatók egymást licitálják túl.

Bármelyik csillagászatról szóló tudományos cikk kezdődhetne azzal, hogy az asztronómusok szeretnék megérteni a világ keletkezésének körülményeit, okait, és szeretnének ezen kívül még olyan bolygókat is találni a világűrben, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy az élet kifejlődjön rajtuk.

Ez a cikk is így kezdődik. Csakhogy ezúttal nem elsősorban csillagászati kérdésekről lesz szó, hanem pénzről. A tekintélyes amerikai napilap, a The New York Times ugyanis nemrégiben összeállítást készített arról, hogy a világ vezetői csillagászati intézményei milyen terveket dolgoztak ki az univerzum jobb megismerésére. Természetesen mindenki a korábbinál nagyobb távcsöveket építene, és egyik kutató a másikat licitálta túl a beruházások költségvetését illetően.

Teleszkóp akár egymilliárd dollárért

Mint a gyorsmérlegből kiderült, egyes projektek ráfordításai elérhetik az egymilliárd dollárt is, márpedig ez meghaladná az utóbbi húsz évben megvalósult összes nagyobb asztronómiai fejlesztés összesített költségét is.

A projektek nagy része természetesen Amerikában ötlött a csillagászok eszébe. (Magyarországon aligha álmodozik bárki is egymilliárd dollárról, és ha igen, akkor sem csillagászati kutatásokra fordítaná a csillagászati összeget…)

Ám van olyan terv is, amelyet európaiak fogalmaztak meg. Igaz, ez utóbbi megvalósításának csak az első részét szeretnék kontinensünk tudósai saját erőből finanszírozni, a grandiózusabb változathoz már ők is inkább amerikai segítséget várnak.

De miről is van pontosan szó? Arról, hogy sokáig úgy tűnt: a földi teleszkópok, távcsövek mérete nem növelhető tovább, a tükrök anyaga ugyanis nem bírná ki deformálódás nélkül a súlynövekedést. Márpedig egy távcső annál pontosabb, részletesebb képet mutat, minél nagyobb az átmérője, vagyis minél hatalmasabb tükrök gyűjtik egyetlen pontba a világűrből érkező fénysugarakat.

A jelenlegi távcső-rekorderek

Az eddigi távcsőépítési rekordokat egyébként a 200 és 400 hüvelyk átmérőjű, vagyis 5, 08, illetve 10, 16 méteres átmérőjű teleszkópok tartják a Földön.

 A Palomar belülről

A Palomar belülről

Ezeket amerikaiak építették a Palomar csillagvizsgálóban, illetve a Hawaiin lévő Mauna Kea vulkánon. Ez utóbbi a nagyobb, a tízméteres átmérőjű, ám nem egy van belőle, hanem kettő. Ezeket az ikertávcsöveket nevezik az amerikaiak Keck Telescopes-nak.

Ezek az amerikai teleszkópok ugyan rendkívül nagyok, ám náluk is sokkal terjedelmesebb egy távcsőrendszer, amelyet az európaiak hoztak létre Chilében: a Very Large Telescope-ról (Nagyon Nagy Távcső) van szó, amely Cerro Paranalban működik.

A chilei bázison négy körülbelül nyolcméteres átmérőjű „tányér” gyűjti össze a fényt, ami az univerzumból érkezik. A négy távcső összekapcsolva egy körülbelül 16 méteres átmérőjű egyedi teleszkópnak felel meg.

Egy Mindennél Nagyobb Távcsövet építeni

Az európaiak azonban nem elégedettek a Nagyon Nagy Távcsővel, ők most a Mindennél Nagyobb Távcsövet, az Overwhelming Large Telescope-ot (OWL) akarják megvalósítani, amely egy százméteres átmérőjű behemót lenne a New York Times szerint.

Az OWL költségei azonban olyan magasak, hogy egyelőre az európaiak egy hatvanméteres verzión gondolkoznak, és a százméteres bővítésre inkább csak amerikai támogatás esetén kerülhetne sor. Legalábbis így nyilatkozott Guy Monnet, az Európai Déli Obszervatórium, vagyis a chilei székhelyű European Southern Observatory (ESO) csillagásza.

Százméteres átmérőre egyébként azért lenne szükség, mert ez a terjedelem már biztosítaná azt, hogy idegen naprendszerek bolygóit közvetlenül megfigyelhessék a csillagászok. Eddig ugyanis csak abból következtethettek egy naprendszerben a bolygók létezésére, hogy a többi égitest mozgásában „szabálytalanságok mutathatók ki”. Ezek a szabálytalanságok a feltételezések szerint a bolygók gravitációjával magyarázhatók, ám a csillagászok inkább szeretnének saját szemükkel, illetve távcsövükkel meggyőződni minderről.

Amerikai álmok

Ugyanakkor Amerikában több projekt is verseng azért, hogy a Nemzeti Tudományos Alapítvány (National Science Foundation, NSF) támogatását elnyerje. Az NSF kegyeiért folytatott versenyben egy 20 és egy 30 méteres távcső vív kiélezett küzdelmet, egyelőre csupán a lobbisták asztalain.

 Chile - Atacama sivatag: Vary Large Telescope

Chile – Atacama sivatag: Vary Large Telescope

A projektek költségeit jól illusztrálja egyébként, hogy a 30 méteres szerkezet megépítése is „potom” egymilliárd dollárba kerülne – ebből is látható tehát, hogy az európai százméteres projekt elképesztő összegeket emésztene fel. (Az amerikai tudományos akadémia, a National Academy of Sciences tanulmánya állapította meg egyébként, hogy a 30 méteres távcső megépítése egymilliárdba kerülne. Pontosabban ennyit emésztene fel a gyártás, a telepítés, és a húsz évig tartó üzemeltetés – a számítások szerint.)

A korábbi projektek jóval olcsóbbak voltak, és szinte kizárólag magánforrásokból valósultak meg. Az egymilliárd dolláros kérdésre azonban már valószínűleg az amerikai szövetségi kormányzatnak is fel kell figyelnie, sőt választ is kell majd adnia rá.

Lobbitevékenység – két terv versenyfutása

Ezért indult meg a szokatlan lobbizás: a híres kaliforniai műszaki egyetem, a Caltech emberei ugyanis a California Extremely Large Telescope (CELT) megépítése mellett kardoskodnak, míg mások a Giant Magellan projekt mellett foglaltak állást.

 Hubble-űrteleszkóp

Hubble-űrteleszkóp

A Caltech csillagásza, Richard Ellis például a magánszektor és az állami szféra összefogásának fontosságát hangsúlyozta a New York Times-nak.

A Caltechnek egyébként sikerült megnyernie már néhány magánembert is a projekt támogatására.

A Gordon and Betty Moore Foundation, amely az Intel kaliforniai számítástechnikai cég alapítója által létrehozott szervezet, például 17, 5 millió dollárt különített el a 30 méteres távcső tervezésére. Ugyanakkor egy egyetemi szövetség, az AURA is támogatásáról biztosította a Caltech terveit.

Egy másik kaliforniai kutatóközpont a pasadenai Carnegie Observatories azonban egy konkurens tervvel állt elő: ők Giant Magellan, vagyis Óriás Magellán néven egy húszméteres teleszkópot építenének, méghozzá Chilében.

Hogy végül a két amerikai elgondolás, illetve a rivális európai terv közül melyik valósul majd meg, egyelőre nem tudni. Annyi azonban bizonyos, hogy egyesek szerint egy kisebb űrtávcsővel sokkal pontosabb képet lehetne kapni az univerzumról: a nem túl régen felbocsátott Hubble űrteleszkóp mindössze pár méteres „tányérja” ugyanis eddig soha nem látott részletességű képeket rögzített az elmúlt években. Az űrtávcsövek mellett érvelők azt is mindig elmondják, hogy a földi megfigyelőállomások méréseit állandóan befolyásolják a légköri viszonyok, s ezért soha nem lehetnek olyan pontosak az adatok, mint a világűrből készített felvételek.

Hozzászólások

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

„Elérhető közelségbe" kerültek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai egy új elemzés szerint - tette közzé a hírt az MTI.

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Már az öböl története se kezdődött jól: a felfedezése 26 halálos áldozattal járt. A későbbi sorsa sem sokkal szelídebb.

Égi jelenségek 2020. december első felében

Égi jelenségek 2020. december első felében

A hónap elejét a holdfény uralja, egyre közeledik egymáshoz a Szaturnusz és a Jupiter, lesz holdsarlónk a Vénusz közelében, és érkezik az év legjobb meteorraja.

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

Különleges technikával készült felvétel a hozzánk egyik legközelebbi, látványos extragalaxisról.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket