A Spirit nem tétlenkedik
Bár az útjában álló légzsákok miatt a Spirit még nem gördült le a lehajtórámpáról, nem tétlenkedik: elkészült egy új panorámakép és el kezdte mérni a Mars hőmérsékeltét. Lehet, hogy mégsem Álmosvölgybe vezet a rover első útja.
Felvételek a vörös bolygóról >>
A Spirit egyelőre még nem tudta elérni a bolygó felszínét, mert a légzsákok, amelyek felfogták a talajra érkezés ütődését, most útjában vannak a lehajtórámpán. Az amerikai űrhivatal tudósai ezért most teljes gőzzel arra törekszenek, hogy elmozdítsák az önjáró laboratórium útjából a légzsákot.
A légzsákrendszer két eleme akadályozza a lejutást a rámpán, abban az esetben ha a Spirit egyenesen indulna el a leszálló egységről. A műszakiak most arra törekszenek, hogy begyűjtsék a leeresztett légzsákokat. Ha ez nem sikerül, akkor az önjárót másik úton küldik a Mars közvetlen felszínére.
Megkezdődött a Mars hőmérsékletének mérése
A veszteglő hatkerekű egyébként így is értékes információkat gyűjt a tudósok számára. Máris felfedezett érdekesnek tűnő ásványokat – feltehetőleg karbonátokat.
Ezek az első jelzések a Mars geológiai összetételéről alátámaszthatják azt az elméletet, amely szerint réges-régen létezett víz cseppfolyós halmazállapotban a bolygó felszínén, és esetleg élet kialakulására vezető környezetet teremthetett. A tudósok azonban hangsúlyozzák, hogy a karbonátok fellelése önmagában még nem bizonyítja az elméletet.
A laboratórium megkezdte a Mars hőmérsékletének a mérését is. Phil Christensen, a Spirit termikus spektrométerének szakértője elmondta, hogy az önjáró laboratórium által küldött első adatok szerint 20 Celsius fok különbség van a környező leghidegebb sziklák és legmelegebb, különböző finom részecskék között, amikor a Nap felkel a Marson.
A felszínen a legmelegebb hőmérséklet 5 Celsius, a leghidegebb pedig mínusz 15 Celsius fok. A légkör hőmérsékletét még nem mérték eddig – közölte a szakértő.
Lehet, hogy mégsem az Álmosvölgybe megy először a Spirit
A landolás helyéről, a Gusav kráterről küldött felvételek meglepték a kutatókat. A korábbi elképzelések szerint a Gusav-kráter egy kiszáradt tómeder, ám a felvételek alapján ezt a teóriát több tudós megkérdőjelezte már.
(Azért is választották a Spirit leszállóhelyéül a 160 kilométer széles krátert, mert úgy vélték, hogy a valaha víz borította felszínen a laboratórium képes lesz megállapítani, hogy mennyi ideig borította víz, amelyből lehet arra következtetni, hogy ez az idő elegendő volt-e az élet kialakulásához.)
Érveik szerint egy kiszáradt tómeder tipikusan sík és nagyon finom üledék, kőzetek találhatók rajta. Ezzel szemben a Gusav-kréterben számos másodlagos kráter található – ilyen például az Álmosvölgy is-, a felszín pedig egész nagy méretű kövekkel borított.
Míg az első híradások arról számoltak be, hogy nagy valószínűséggel északra, az Álmosvölgy felé veszi először útját a rover, tegnap a Spirittől délre található új, izgalmas célpontokról számoltak be a tudósok. Ezirányban a rovertől két kilométerre, 50-100 méter magas dombokat mutatnak a felvételek.
A Spirit által küldött legutóbbi panoráma felvételen az északra látottakat tekinthetjük meg. A közeli sötétebb bemélyedés az Álmosvölgy.
Egyébként a NASA azt ígéri, hogy amint az önjáró laboratórium valóban jár-kel a vörös bolygó felszínén, az űrhivatal heti videoösszefoglalókat is feltesz a világhálóra. Most még kevés videokép van, ez jobbára az űrhajó útjának animációs megjelenítésére és a NASA-tévé kábelcsatornájának adására korlátozódik.
Kapcsolódó cikkünk:
Az emberiség magára hagyja a legsérülékenyebb országokat
Nem teszünk semmit annak érdekében, hogy megóvjuk a klímaváltozás által leginkább fenyegetett területeket.
Az Alpok átalakulása a klímaváltozás tükrében
Az első hó szeptemberben takarta be Tirol erdeit, két alpesi zerge szökkent elém, amint felfelé haladtam.
Leállt az InSight űrszonda robotvakondja a Marson
Két év után nem fúr tovább, mivel a műszer nem volt képes tovább hatolni a talajban, hogy mérje a vörös bolygó hőmérsékletét - olvasható az MTI hírei között a NASA közleménye.
Sok műanyagtöredéket szűrnek ki a Földközi-tengerből a tengeri füvek
Évente csaknem 900 millió műanyagtöredéket szűrhetnek ki a Földközi-tengerből a sekély vízi tengeri füvekből képződő „labdácskák".
Szemétből készítettek hulladékgyűjtő állomást
Egy angliai székhelyű alapítvány célja az, hogy az önkéntesek rövid akciókkal tisztítsák meg a bolygót a hulladéktól.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
