A Spirit nem tétlenkedik
Bár az útjában álló légzsákok miatt a Spirit még nem gördült le a lehajtórámpáról, nem tétlenkedik: elkészült egy új panorámakép és el kezdte mérni a Mars hőmérsékeltét. Lehet, hogy mégsem Álmosvölgybe vezet a rover első útja.
Felvételek a vörös bolygóról >>
A Spirit egyelőre még nem tudta elérni a bolygó felszínét, mert a légzsákok, amelyek felfogták a talajra érkezés ütődését, most útjában vannak a lehajtórámpán. Az amerikai űrhivatal tudósai ezért most teljes gőzzel arra törekszenek, hogy elmozdítsák az önjáró laboratórium útjából a légzsákot.
A légzsákrendszer két eleme akadályozza a lejutást a rámpán, abban az esetben ha a Spirit egyenesen indulna el a leszálló egységről. A műszakiak most arra törekszenek, hogy begyűjtsék a leeresztett légzsákokat. Ha ez nem sikerül, akkor az önjárót másik úton küldik a Mars közvetlen felszínére.
Megkezdődött a Mars hőmérsékletének mérése
A veszteglő hatkerekű egyébként így is értékes információkat gyűjt a tudósok számára. Máris felfedezett érdekesnek tűnő ásványokat – feltehetőleg karbonátokat.
Ezek az első jelzések a Mars geológiai összetételéről alátámaszthatják azt az elméletet, amely szerint réges-régen létezett víz cseppfolyós halmazállapotban a bolygó felszínén, és esetleg élet kialakulására vezető környezetet teremthetett. A tudósok azonban hangsúlyozzák, hogy a karbonátok fellelése önmagában még nem bizonyítja az elméletet.
A laboratórium megkezdte a Mars hőmérsékletének a mérését is. Phil Christensen, a Spirit termikus spektrométerének szakértője elmondta, hogy az önjáró laboratórium által küldött első adatok szerint 20 Celsius fok különbség van a környező leghidegebb sziklák és legmelegebb, különböző finom részecskék között, amikor a Nap felkel a Marson.
A felszínen a legmelegebb hőmérséklet 5 Celsius, a leghidegebb pedig mínusz 15 Celsius fok. A légkör hőmérsékletét még nem mérték eddig – közölte a szakértő.
Lehet, hogy mégsem az Álmosvölgybe megy először a Spirit
A landolás helyéről, a Gusav kráterről küldött felvételek meglepték a kutatókat. A korábbi elképzelések szerint a Gusav-kráter egy kiszáradt tómeder, ám a felvételek alapján ezt a teóriát több tudós megkérdőjelezte már.
(Azért is választották a Spirit leszállóhelyéül a 160 kilométer széles krátert, mert úgy vélték, hogy a valaha víz borította felszínen a laboratórium képes lesz megállapítani, hogy mennyi ideig borította víz, amelyből lehet arra következtetni, hogy ez az idő elegendő volt-e az élet kialakulásához.)
Érveik szerint egy kiszáradt tómeder tipikusan sík és nagyon finom üledék, kőzetek találhatók rajta. Ezzel szemben a Gusav-kréterben számos másodlagos kráter található – ilyen például az Álmosvölgy is-, a felszín pedig egész nagy méretű kövekkel borított.
Míg az első híradások arról számoltak be, hogy nagy valószínűséggel északra, az Álmosvölgy felé veszi először útját a rover, tegnap a Spirittől délre található új, izgalmas célpontokról számoltak be a tudósok. Ezirányban a rovertől két kilométerre, 50-100 méter magas dombokat mutatnak a felvételek.
A Spirit által küldött legutóbbi panoráma felvételen az északra látottakat tekinthetjük meg. A közeli sötétebb bemélyedés az Álmosvölgy.
Egyébként a NASA azt ígéri, hogy amint az önjáró laboratórium valóban jár-kel a vörös bolygó felszínén, az űrhivatal heti videoösszefoglalókat is feltesz a világhálóra. Most még kevés videokép van, ez jobbára az űrhajó útjának animációs megjelenítésére és a NASA-tévé kábelcsatornájának adására korlátozódik.
Kapcsolódó cikkünk:
Égi jelenségek 2021. augusztus első felében
Ha augusztus, akkor hullócsillagok: érkeznek a Perseidák, holdsarlókkal és egyre hosszabbodó, holdmentes éjszakákkal találkozhatunk.
Űrállomás az Alpok felett
Amikor Stájerország holdfényes vonulatai mögül hirtelen felbukkan az űrjármű fénye, az élmény megfizethetetlen.
Még nem lesz veszélyeztetett világörökségi helyszín a Nagy-korallzátony
Ausztrália elérte, hogy az UNESCO világörökség bizottsága a Nagy-korallzátonyt ne nyilvánítsa veszélyeztetett világörökségi helyszínné
Egyre több mezőgazdasági termék kerül a szemétbe
Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban.
Mi lesz azzal a tengernyi hulladékkal a Mount Everesten?
Mit tehet egy hegymászó annak érdekében, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után? Vajon létezik-e hosszú távon fenntartható megoldás a „világ tetején” egyre csak gyarapodó emberi hulladék eltávolítására?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
