Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Föld

A legfényesebb és a legnagyobb csillag – megtalálták?

2004.01.12.Admin
National Geographic Magyarország

Megtalálta az eddig ismert legfényesebb és legnagyobb csillagot egy amerikai kutatócsoport.
A csillag olyan nagy, hogy talán nem is egyetlen égitestről van szó…

A szóban forgó csillag a fantáziadús LBV 1806-20 nevet kapta, tömege pedig a mi Napunk 150-szeresének felel meg. Fényessége 40 milliószor múlja felül központi csillagunkét. A korábbi rekorder az úgynevezett Pisztolycsillag volt, amely hatmilliószor fényesebb a Napnál, és körülbelül százszor nagyobb tömegű.

Már korábban is sokat tudtak róla, de nem eleget

Az LBV 1806-20-at már korábban is ismerték a csillagászok, mint egy fényes, kék égitestet, amelyet nagy felbontóképességű távcsövekkel lehet észlelni. Most azonban közelebbről is megvizsgálták a kutatók az objektumot, és azt feltételezik, hogy még akkor is óriási mértekről van szó, ha utóbb kiderül: nem egyetlen, hanem kettő vagy három csillag okozza ezt a rendkívüli fényességet. E felfedezésről egyébként az Amerikai Csillagászati Társaság nemrégiben megrendezett tanácskozásán számoltak be a kutatók, a Space.com internetes űrkutatási újság szerint.

Stephen Eikenberry, a felfedezést bejelentő kutatócsoport vezetője, a Floridai Egyetem professzora így nyilatkozott: gyakorlatilag kizárt, hogy egy csillaghalmazt találtak volna, legfeljebb kettős vagy hármas csillagrendszerről lehet szó, de még ez is valószínűtlen. A kutatók minderre abból következtetnek, hogy az LBV 1806-20 periodikusan változik, ami az egymagában lévő csillagokra jellemző tulajdonság. Ha azonban mégis kettős- vagy hármascsillagról van szó, akkor viszont még zavarbaejtőbb a felfedezés, hiszen akkor a csillagászoknak magyarázatot kellene találniuk arra, hogy miként kerülhetnek ilyen közel egymáshoz ezek az égitestek.

Új elméletek szükségeltetnek

A csillagok formálódásáról jelenleg elfogadott elméletek szerint azonban nemcsak a kettős és hármas csillagrendszerek efféle fényessége tűnik megmagyarázhatatlannak, hanem az is, hogy egyetlen égitest ilyen méretet érjen el. Az LBV 1806-20 ugyanis olyan nagy tömegű, hogy saját súlya alatt össze kellett volna roppannia. A csillagászok korábban a Napnál 120-szor nagyobb tömegű égitest létezését ki is zárták, minthogy egy ilyen objektumban olyan magas nyomás és hőmérséklet keletkezne, amely minden további felesleges súlyt (120 naptömeget meghaladó anyagmennyiséget) elégetne, illetve kilökne az égitest felszínéről.

Ugyanakkor az LBV 1806-20 rejtélyének megoldásában fogódzót jelenthet a csillag közvetlen környezetének alaposabb vizsgálata. A csillag ugyanis egy olyan halmazban található, ahol rendkívül ritka és szokatlan objektumok fordulnak elő. Így például egy különleges intenzív és erős mágnesességgel rendelkező neutroncsillag és egy úgynevezett protocsillag. (A protocsillag tulajdonképpen egy olyan égitest, amelyből később csillag válhat, vagyis egy még meg nem született csillagról van szó.)

Hipernóva-robbanás következik?

Eikenberry éppen ezért új elmélettel állt elő a hatalmas csillag keletkezését illetően. Szerinte egy öreg csillag, miután elérte életciklusának a végét, felrobbant, és ennek a robbanásnak, a szupernóva keletkezésének köszönhető az LBV 1806-20 születése. Egy kisebb csillag ugyanis, amely éppen formálódóban lehetett azidőtájt, befoghatta a szupernóva anyagát, és ezeket a gázokat olyan gyorsan vonzotta magához, hogy a kilökődésre, a súly elvesztésére nem maradt idő. (Persze ez a gyorsaság inkább csak csillagászati mértékkel tekinthető sebes folyamatnak, hiszen körülbelül százezer év alatt játszódhatott le mindez.)

Eikenberry mindehhez hozzátette a most felfedezett, hatalmas méretű csillag nem lehet túlzottan hosszú életű. Nagyon gyors és „durva” folyamatok játszódnak le egy ilyen égitestben, ezért általában kétmillió év alatt fel is robbannak (összehasonlításul: a mi Napunk már most ötmilliárd éves, tehát nagyságrenddel “öregebb”, és még jó ideig működhet tovább). Az LBV 1806-20-ashoz hasonló csillagok egyébként nem is szupernóvaként fejezik be az életüket, hanem még erőteljesebb hipernóva-robbanásokat produkálnak, amelyek az egyik legerősebb elektromágneses sugárzást, a gammasugárzást termelik.

Miért nem vették eddig észre?

S hogy a legfényesebb és legnagyobb csillagot mindeddig miért nem vették észre? – erre a kérdésre gyors választ adott Eikenberry: az LBV 1806-20 fényének 90 százaléka elveszik a csillagközi térben, az ott lévő porban és gázokban. Az LBV 1806-20 ugyanis a Tejútrendszer túlsó végén található, így a Földről alig-alig vehető észe. A kaliforniai Palomar csillagvizsgáló számára azonban ez az égitest sem maradt láthatatlan, és a kutatócsoport egy másik távcsövet, a chilei Blanco teleszkópot is felhasználta a vizsgálatokhoz.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket