A kritikus 78 másodperc – Legördült a rámpáról a Spirit
A tíz nappal ezelőtt a Mars felszínére érkezett amerikai robotkutató-egység sikeresen legördült arról a rámpáról, amelyen eddig tartózkodott, és immár megkezdheti a vörös bolygó felszínének kutatását.
A három méter hosszú rámpáról való legördülés, majd az ezt követő tíz centis “zuhanás” csupán 78 másodpercig tartott, de az egyik legkockázatosabb vállalkozás volt a misszió során. Az amerikai űrközpontban csütörtökön délelőtt, magyar idő szerint 11 órakor erősítették meg, hogy sikeresen legördült a Spirit a rámpáról.
Mint arról korábban már beszámoltunk, a Spiritnek a Mars felszínére gördüléséhez 115 fokkal jobbra kellett fordítani. Erra azért volt szükség, mert a leszállás során használt légzsákot nem sikerült az első lehajtó rámpáról eltüntetni, és a kutatók tartottak attól, hogy a legördülésnél a hátsó napelem veszélybe kerülhet a légzsák miatt.
Az alternatív megoldás az lett, hogy a rovert ellentétes irányba, hátrafelé gördítették le a rámpáról. Ennek feltétele azonban az volt, hogy a korábbi déli irányú pozícióból a marsjárót 115 fokkal észak-nyugat felé forduljon.
A Spirit által küldött képek megerősítették, hogy a robot immár maga mögött hagyta azt az állványt, amelyen leszállt a Marsra. A rover ezután hozzákezdhet első számú feladatához, a víz nyomai utáni kutatáshoz. A Spirit a marsi por összetételét, a kőzeteket fogja vizsgálni, hátha víz előfordulására talál bizonyítékot.
A Spirit a federítéséket a Gusev-kráterben végzi. Ez a kráter körülbelül akkora, mint Wales, és korábban elképzelhető, hogy tó volt a Mars felszínének ezen a részén, ezért a kutatók sokat várnak az önjáró laboratórium „expedíciójától”.
Kapcsolódó cikkeink:
Lerakta első adag kőzetmintáját a Perseverance
A marsjáró a begyűjtött mintákat egy későbbi küldetés számára meghatározott helyeken lerakta, onnan majd néhány év múlva ezek hazakerülhetnek a Földre.
A légköri por hatása a klímaváltozásra
Az 1800-as évek közepe óta 55 százalékkal nőtt a légkörbe kerülő sivatagi por mennyisége, egy új kutatás szerint ez némiképp ellensúlyozta a felmelegedést.
Gyűrűs kisbolygó a James Webb-űrtelszkópon át
A Chariklo nevű kentaur kisbolygónak gyűrűrendszere van, amelyet nemrégiben a JWST is megfigyelt.
Égi jelenségek 2023. február első felében
Ismét nyakunkon a telihold, eltűnik a Szaturnusz, de a Vénuszt jól láthatjuk alkonyatkor, beköszönt a tavaszi állatövi fény időszaka is, földközelbe kerül, majd gyorsan távolodik és halványodik a téli üstökösünk.
Plusz célpontot kapott a Lucy űrszonda
A Jupiter trójai kisbolygóit felkereső szonda eddig nyolc kisbolygót célzott meg a sok éven át tartó küldetésével, most egy újabb égitest is csatlakozott e listához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
