Vissza a Holdra!
„Itt az ideje, hogy Amerika megtegye a következő lépést, és az ember jelenlétét kiterjessze a Naprendszerben. Ezért az USA 2020-ig visszatér a Holdra, amely később ugródeszkaként szolgál majd a Mars és a Naprendszer kutatásához” - jelentette be szerdán George Bush amerikai elnök.
Az elnök az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) washingtoni központjában közölte, hogy az amerikai űrhajósok 2015 és 2020 között, egyre hosszabb küldetésben visszatérnek a Holdra, lakható bázist létesítve Földünk kísérőjén. A Hold-bázis ugródeszka lesz a Naprendszer további kutatásához, így egy későbbi Mars-expedícióhoz. Összehasonlításul: a Föld-Hold távolság 384 ezer kilométer, eljutni a Marsra pedig legalább 490 millió kilométer és hat havi utazás.
A vízió
George Bush elmondta, hogy új típusú, az embert a Holdra szállító űrhajóval cserélik le 2014-ig a mostani űrrepülőgép-flottát, az űrsiklókat nyugdíjazzák. Robot holdjárókkal már 2008-tól megkezdik az égitest kutatását annak előkészítésére, hogy az ember tartósan megvethesse a lábát rajta.
A tervek szerint 2010-re az USA teljesen visszavonulna a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetésétől.
A NASA washingtoni központjában az elnök beszédének megkezdése előtt kapcsolatot teremtettek a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Michael Foale amerikai asztronautával, aki óriási videó képernyőn megjelenve egyebek között kijelentette, hogy meggyőződése szerint a NASA még csak küldetésének legelején jár.
Az elnök biztosította nemzetközi partnereit, hogy Amerika teljesíti vállalásait a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás összeszerelésében, majd 2010-re kivonja űrhajósait onnan és addigra lecseréli az elöregedett űrrepülőgépeket. Az űrsiklók azóta a földön vesztegelnek, hogy 2003 februárjában a Columbia leszállás közben darabjaira szakadt és hét asztronautája szörnyethalt.
„Nem űrverseny”
Bush hangsúlyozta, hogy kezdeményezésével ismét távlatokat akar adni az amerikai űrkutatásnak. Az elnök nem említette John F. Kennedy néhai elnök nevét, aki a Szovjetunióval folytatott, az űrkutatásban is kiéleződött versengésben 1961-ben meghirdette, hogy Amerika az évtized végéig embert küld a Holdra.
„Itt az ideje, hogy Amerika megtegye a következő lépést, és az ember jelenlétét kiterjessze a Naprendszerben” – mondta az elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy új korszakot kíván nyitni az űr felfedezésében, nem pedig űrversenyt indítani. Ennek ellenére Oroszország tegnap bejelentette, hogy 2014-re készen áll arra, hogy embert küldjön a Marsra.
Leonyid Gorcskov, az RKK Energija nevű, űreszközöket gyártó vállalat szóvivője elmondta: a Mars-utazás emberekkel 2014 körül válhat valósággá. Közölte továbbá: az orosz Mars-program eszközeinek költsége megközelíti a 15 milliárd dollárt, ami azt jelenti, hogy ez az összeg tizede az amerikai mérnökök berendezéseinek.
A „vörös bolygóra” tartó orosz űrhajó várható súlya közel 70 tonna lesz és Proton rakéták segítségével juttatnák a világűrbe. Négy-hat űrhajóst készítenek fel erre az expedícióra, amelynek várható időtartama másfél-két év lehet.
Kína 2010-re ígérte, hogy Holdra száll, igaz, az ázsiai ország első körben nem emberi missziót tervez.
Tetemes költség
A Fehér Ház a Hold-terv költségeit az elkövetkező öt évre plusz 12 milliárd dollárra becsüli. Bush elnök viszont „mindössze” egy milliárd dollárt kér a kongresszustól az ambiciózus terv elindítására, további 11 milliárd dollárt pedig az űrkutatási hivatal öt évre szóló, 86 milliárd dolláros költségvetésén belül teremtik elő más programokra szánt összegek átcsoportosításával.
A meghirdetett program több százmilliárd dollárt is felemészthet. Bush azt kérte, hogy a NASA büdzséje (ez jelenleg 15, 4 milliárd dollár) az elkövetkező három évben öt százalékkal, utána pedig évi egy százalékkal növekedjen. A Hold-Mars küldetés teljes becsült költségét nem közölte a Fehér Ház.
A demokraták soraiban már a bejelentés előtt többen is bírálták az elképzelést, azt hangoztatva, hogy a pénzt az amerikaiak életkörülményeinek javítására kellene felhasználni. A kritikusok szerint nem emberi űrutazásra, hanem a Marson tevékenykedő Spirithez hasonló robotexpedíciókra kellene a NASA-nak koncentrálnia.
Az Egyesült Államok 41. elnöke, idősebb George Bush 1989. július 20-án, a Holdra szállás 20. évfordulóján ugyancsak kezdeményezte a holdutazások felújítását, majd Mars-expedíció indítását. A NASA óriási összegű, több mint 500 milliárd dolláros költségvetési tervvel állt elő, amely így az asztalfiók mélyére került.
„31 éve várok erre a napra”
A Holdon 32 évvel ezelőtt járt utoljára ember. „31 éve várok erre a napra” – közölte a bejelentés után Eugene A Cernan, az utolsó űrhajós, aki a Holdon járt.
A következőkben a Hold-missziókról adunk áttekintést:
Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja
2024-ben a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapján, december 5-én.
2011 óta nem volt ilyen hideg novemberünk
Az év tizenegyedik hónapja kifejezetten hideg és száraz volt.
Nem sikerült megállapodni a műanyagszennyezés korlátozásáról
Megállapodás nélkül ért véget az ENSZ tárgyalása, egyes országok nem akarják korlátozni a műanyagtermelést.
Térképen fedeztek fel jelentős tornádó sebhelyet
Ausztráliában ugyan nem kivételes a tornádók kialakulása, a lakatlan, mindentől távoli sivatagi területen azonban nem sok szemtanúja lehetett az eseményeknek.
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
