Bam városa – ilyen volt, ilyen lett… (Fotógalériával!)

A Bam városát 2003 karácsonyán megrázó földrengés a több tízezer áldozat mellett pótolhatatlan kulturális emlékek megsemmisülését okozta. A világ legnagyobb terrakotta vára, amely 2000 éve vonzotta a városba a kereskedőket és a zarándokokat szó szerint szétporladt, a vár köré épült több száz modern házzal egyetemben.

Ilyen volt…

Egy magyar utazó, Szabados Igor, egy évvel korábban készített képeit nézegetjük a perzsiai városról, és annak ódon váráról, amely égetett agyagból, vályogból, szalmából és pálmafák törzséből épült.

Bam a közelmúltig virágzó mezőgazdasági és ipari központ volt, a munka lehetősége újabb és újabb bevándorlókat vonzott a városba elsősorban dél-kelet Iránból. A város felvirágzásában jelentős szerepe volt az ország korábbi elnökének, Ali Akbar Rafszandzsani-nak is, aki pisztáciatermelő szülők gyermekeként a környéken látta meg a napvilágot.

Rafszandzsaninak köszönhetően az ötvenes-hatvanas években az egész városban bevezették az elektromos áramot, valamint különleges gazdasági övezetté alakították Bamot. Repülőtér, sportpályák, szállodák épültek, sőt, a Daewoo idetelepítette autóüléseinek összeszerelő üzemét is.

A textiliparáról is híres várost hatalmas datolya, citrom, narancs ültetvények övezik – ez utóbbinak most még épp szezonja is van.

A Selyemút része volt – ma a kábítószercsempészek fő útvonala

Bam 200 kilométerre található Kerman városától, amely egy hatalmas, és azonos nevű tartomány székhelye Irán délkeleti részén. A Kerman és Bam közötti út nemcsak az egykori Selyemút nyomvonalát követi, hanem ez a legfőbb közvetítőcsatorna Afganisztán, Pakisztán és a „Nyugat” között.

Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi kábítószercsempészet egyik legfőbb útvonaláról van szó, miközben a „szokványos” emberrablások sem ritkák erre. „A kietlen tájakon, a félsivatagos vidéken át vezető úton érdemes sofőrrel együtt bérelni autót, mert ahhoz, hogy valaki Kermanból Bamba eljusson, nem veszélytelen helyeken kell átkelnie” – hívta fel figyelmünket Szabados Igor.

Valaha virágzott errefelé az idegenforgalom, ma azonban az alacsony szintű közbiztonság miatt Bam térségébe viszonylag kevesen látogatnak el. (Pedig az ár nem akadály! Iránban a belföldi utak rendkívül olcsóak: pár ezer forintba került egy repülőjegy, amely Teherán és Iszfahán, vagy Teherán és Shiraz közötti szakaszra szól, de a buszutazás sem drága, és az országutak is igen jó állapotban vannak.)

A Kerman és Bam közötti úton egyébként szinte csak a posztoló rendőrök jelentenek némi változatosságot. Az út mentén látható jópár olyan település is, amelynek az emlékét csak egy áthúzott névtábla jelzi. Bam előtt is romboltak ugyanis errefelé a földmozgások…

Ilyen lett…

Kerman és Bam, mint az előbb már említettük, a Kína és Európa közötti Selyemút mentén fekszenek, ezért évezredek óta fontos kereskedelmi központok voltak. A kettő közül Kerman fejlődött jobban, ez ma is a térség legfontosabb városa, tartományi székhely. Kerman tartomány egyébként nem tartozik a leggazdagabb iráni régiók közé.

Bár itt is vannak kőolajlelőhelyek, jóval kevesebb akad belőlük, mint az ország tengerparti, pontosabban a Perzsa (Arab-) öböl partján fekvő részein. Bam jelentőségét a selyemút mellett az adta korábban, hogy itt ágazott el az India (és a mai Pakisztán) felé vezető másik fontos kereskedelmi útvonal is.

Az UNESCO segítségével újra épülhet a vár

Bamot egyes források szerint a Szasszanidák uralma idején, az időszámításunk szerinti első évezredben alapították. Más szakértők viszont már a parthusok birodalma idejére visszavezetik a város eredetét, ami legalább kétezer éves kort jelent, sőt még régebbi utalások is vannak egyes írott dokumentumokban.

A földrengés nyomán az ősi település legfőbb nevezetessége, a csaknem hat négyzetkilométernyi területen elterülő vár – és a hozzákapcsolódó, több száz lakóház, istállók, börtön, bazár és egy gimnázium – nagy része összeomlott. Mivel a várat az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, számos részletes leírás készült róla, így helyreállítása elvben nem reménytelen.

A most összeomlott vár nagy része a XVI-XVIII. században épült, a Szafavidák idején, a város fénykorában, de vannak egyes részek, amelyek a XII. században keletkeztek. Egykor zoroasztriánus tűztemplom is állt itt, később azonban egy mecset került ennek a helyére. Bamot egykor olyan városfal vette körül, amely 38 toronyból állt, s a városban 9-13 ezer ember élt.

A település hanyatlását az 1722-es afgán támadás okozta. A támadás után megritkult Bam népessége, és a fellegvár környéke teljesen elnéptelenedett. A lakosság a város falain kívül talált új lakhelyet, és egy ideig ugyan a katonaság használta barakkoknak a terrakotta és vályogtégla-épületeket, de 1932-ben a sereg is elhagyta a várkomplexumot. Bam rekonstrukciója 21 évvel később kezdődött el, a már említett Rafszandzsani ex-elnök kezdeményezésére.

A magyar utazó, Szabados Igor honlapján, a www.tajak-emberek.hu oldalon nemcsak Iránról, hanem más egzotikus országról is olvashatunk.

Tények Iránról Irán neve 1935-ig Perzsia volt. Az ország 1979-ben, a sah elüldözése után iszlám köztársasággá alakult, Khomeini ajatollah irányítása alatt. A mai vezetők közül érdemes megemlíteni a piaci reformok iránt nyitott Khatami elnököt, akit viszonylag liberálisnak tartanak a teokratikus állam egyéb vezetőihez képest. (Khatami ebben Rafszandzsáni ex-elnök óvatos nyitási politikáját követi.) Irán területe 1, 65 millió négyzetkilométer, vagyis majdnem tizennyolcszor nagyobb Magyarországnál. Legmélyebb pontja a Kaszpi-tengernél található (-28 méter), míg a legmagasabb hegy neve Kuh-e Damavand, magassága pedig 5671 méter. Az ország igen gazdag természeti kincsekben. Olaj, földgáz, szén, króm, réz, vasérc, ólom, mangán, cink és kén is szerepel ásványkincsei között. Az ország lélekszáma túllépte a 68 milliót, és a népesség igen gyorsan, évi 1, 08 százalékos ütemben szaporodik. A várható életkor átlagosan 69, 35 év, a férfiak esetében ez 68, a nőknél 70, 7 évet jelent. A soknemzetiségű Iránban élő népcsoportok közül a perzsák teszik ki az ország lakosságának felét (51 százalék). Az azeriek 24 százalékot képviselnek, és például a kurdok is 7 százalékos részesedéssel bírnak. Irán a világ vezető siíta vallási állama. A lakosság 89 százaléka követi ennek a muszlim irányzatnak a tanait. A világban sokkal elterjedtebb szunnita irányzat hívei 10 százalékot tesznek ki Perzsiában. A nyelvek szerinti megoszlás alapján perzsa és rokon idiómákon a lakosság 58 százaléka beszél, a népesség 26 százaléka török nyelvjárásokat használ, a kurd nyelvet pedig kilenc százalék érti.