Emma, Flóra, Virág2020. november 24., kedd
Föld

Bam városa – ilyen volt, ilyen lett… (Fotógalériával!)

2004.01.20.Admin
National Geographic Magyarország

Bam egykor virágzó kereskedő város volt, az ősi Selyemút része. A XX. század második felében modern ipari-mezőgazdasági központtá fejlődött, ma a kábítószercsempészek egyik fő útvonala. Az ősi civilizációjáról méltán híres város kulturális emlékeinek jelentős része megsemmisült a földrengésben.
Tekintse meg képgalériánkat >>

A Bam városát 2003 karácsonyán megrázó földrengés a több tízezer áldozat mellett pótolhatatlan kulturális emlékek megsemmisülését okozta. A világ legnagyobb terrakotta vára, amely 2000 éve vonzotta a városba a kereskedőket és a zarándokokat szó szerint szétporladt, a vár köré épült több száz modern házzal egyetemben.

Ilyen volt…

Egy magyar utazó, Szabados Igor, egy évvel korábban készített képeit nézegetjük a perzsiai városról, és annak ódon váráról, amely égetett agyagból, vályogból, szalmából és pálmafák törzséből épült.

Bam a közelmúltig virágzó mezőgazdasági és ipari központ volt, a munka lehetősége újabb és újabb bevándorlókat vonzott a városba elsősorban dél-kelet Iránból. A város felvirágzásában jelentős szerepe volt az ország korábbi elnökének, Ali Akbar Rafszandzsani-nak is, aki pisztáciatermelő szülők gyermekeként a környéken látta meg a napvilágot.

Rafszandzsaninak köszönhetően az ötvenes-hatvanas években az egész városban bevezették az elektromos áramot, valamint különleges gazdasági övezetté alakították Bamot. Repülőtér, sportpályák, szállodák épültek, sőt, a Daewoo idetelepítette autóüléseinek összeszerelő üzemét is.

A textiliparáról is híres várost hatalmas datolya, citrom, narancs ültetvények övezik – ez utóbbinak most még épp szezonja is van.

A Selyemút része volt – ma a kábítószercsempészek fő útvonala

Bam 200 kilométerre található Kerman városától, amely egy hatalmas, és azonos nevű tartomány székhelye Irán délkeleti részén. A Kerman és Bam közötti út nemcsak az egykori Selyemút nyomvonalát követi, hanem ez a legfőbb közvetítőcsatorna Afganisztán, Pakisztán és a „Nyugat” között.

Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi kábítószercsempészet egyik legfőbb útvonaláról van szó, miközben a „szokványos” emberrablások sem ritkák erre. „A kietlen tájakon, a félsivatagos vidéken át vezető úton érdemes sofőrrel együtt bérelni autót, mert ahhoz, hogy valaki Kermanból Bamba eljusson, nem veszélytelen helyeken kell átkelnie” – hívta fel figyelmünket Szabados Igor.

Valaha virágzott errefelé az idegenforgalom, ma azonban az alacsony szintű közbiztonság miatt Bam térségébe viszonylag kevesen látogatnak el. (Pedig az ár nem akadály! Iránban a belföldi utak rendkívül olcsóak: pár ezer forintba került egy repülőjegy, amely Teherán és Iszfahán, vagy Teherán és Shiraz közötti szakaszra szól, de a buszutazás sem drága, és az országutak is igen jó állapotban vannak.)

A Kerman és Bam közötti úton egyébként szinte csak a posztoló rendőrök jelentenek némi változatosságot. Az út mentén látható jópár olyan település is, amelynek az emlékét csak egy áthúzott névtábla jelzi. Bam előtt is romboltak ugyanis errefelé a földmozgások…

 Ilyen lett...

Ilyen lett…

Kerman és Bam, mint az előbb már említettük, a Kína és Európa közötti Selyemút mentén fekszenek, ezért évezredek óta fontos kereskedelmi központok voltak. A kettő közül Kerman fejlődött jobban, ez ma is a térség legfontosabb városa, tartományi székhely. Kerman tartomány egyébként nem tartozik a leggazdagabb iráni régiók közé.

Bár itt is vannak kőolajlelőhelyek, jóval kevesebb akad belőlük, mint az ország tengerparti, pontosabban a Perzsa (Arab-) öböl partján fekvő részein. Bam jelentőségét a selyemút mellett az adta korábban, hogy itt ágazott el az India (és a mai Pakisztán) felé vezető másik fontos kereskedelmi útvonal is.

Az UNESCO segítségével újra épülhet a vár

Bamot egyes források szerint a Szasszanidák uralma idején, az időszámításunk szerinti első évezredben alapították. Más szakértők viszont már a parthusok birodalma idejére visszavezetik a város eredetét, ami legalább kétezer éves kort jelent, sőt még régebbi utalások is vannak egyes írott dokumentumokban.

A földrengés nyomán az ősi település legfőbb nevezetessége, a csaknem hat négyzetkilométernyi területen elterülő vár – és a hozzákapcsolódó, több száz lakóház, istállók, börtön, bazár és egy gimnázium – nagy része összeomlott. Mivel a várat az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, számos részletes leírás készült róla, így helyreállítása elvben nem reménytelen.

A most összeomlott vár nagy része a XVI-XVIII. században épült, a Szafavidák idején, a város fénykorában, de vannak egyes részek, amelyek a XII. században keletkeztek. Egykor zoroasztriánus tűztemplom is állt itt, később azonban egy mecset került ennek a helyére. Bamot egykor olyan városfal vette körül, amely 38 toronyból állt, s a városban 9-13 ezer ember élt.

A település hanyatlását az 1722-es afgán támadás okozta. A támadás után megritkult Bam népessége, és a fellegvár környéke teljesen elnéptelenedett. A lakosság a város falain kívül talált új lakhelyet, és egy ideig ugyan a katonaság használta barakkoknak a terrakotta és vályogtégla-épületeket, de 1932-ben a sereg is elhagyta a várkomplexumot. Bam rekonstrukciója 21 évvel később kezdődött el, a már említett Rafszandzsani ex-elnök kezdeményezésére.

A magyar utazó, Szabados Igor honlapján, a www.tajak-emberek.hu oldalon nemcsak Iránról, hanem más egzotikus országról is olvashatunk.

Tények Iránról
Irán neve 1935-ig Perzsia volt. Az ország 1979-ben, a sah elüldözése után iszlám köztársasággá alakult, Khomeini ajatollah irányítása alatt. A mai vezetők közül érdemes megemlíteni a piaci reformok iránt nyitott Khatami elnököt, akit viszonylag liberálisnak tartanak a teokratikus állam egyéb vezetőihez képest. (Khatami ebben Rafszandzsáni ex-elnök óvatos nyitási politikáját követi.) Irán területe 1, 65 millió négyzetkilométer, vagyis majdnem tizennyolcszor nagyobb Magyarországnál. Legmélyebb pontja a Kaszpi-tengernél található (-28 méter), míg a legmagasabb hegy neve Kuh-e Damavand, magassága pedig 5671 méter.
Az ország igen gazdag természeti kincsekben. Olaj, földgáz, szén, króm, réz, vasérc, ólom, mangán, cink és kén is szerepel ásványkincsei között. Az ország lélekszáma túllépte a 68 milliót, és a népesség igen gyorsan, évi 1, 08 százalékos ütemben szaporodik. A várható életkor átlagosan 69, 35 év, a férfiak esetében ez 68, a nőknél 70, 7 évet jelent.
A soknemzetiségű Iránban élő népcsoportok közül a perzsák teszik ki az ország lakosságának felét (51 százalék). Az azeriek 24 százalékot képviselnek, és például a kurdok is 7 százalékos részesedéssel bírnak. Irán a világ vezető siíta vallási állama. A lakosság 89 százaléka követi ennek a muszlim irányzatnak a tanait. A világban sokkal elterjedtebb szunnita irányzat hívei 10 százalékot tesznek ki Perzsiában.
A nyelvek szerinti megoszlás alapján perzsa és rokon idiómákon a lakosság 58 százaléka beszél, a népesség 26 százaléka török nyelvjárásokat használ, a kurd nyelvet pedig kilenc százalék érti.

Hozzászólások

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

Az aeroszolok és a szén-dioxid-kibocsátás együttes csökkentésére van szükség

Az aeroszolok és a szén-dioxid-kibocsátás együttes csökkentésére van szükség

Fokozódhat a Föld felmelegedése, ha az aeroszolszennyezést csökkentik, ám a szén-dioxid-kibocsátást nem - tette közzé az MTI az erről szóló új amerikai kutatást.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket