Egér asztronauták az űrben
Amerikai és ausztrál tudósok tizenöt egér asztronautát küldenének az űrbe az ember Marsra lépésének előkészítése keretében.
Az amerikai és ausztrál űrkutatók az egér asztronauták fellövését 2006-ra tervezik. A rágcsálók mielőtt ejtőernyővel visszaszállnának a Földre öt hétig keringenének a Föld körül. Bár állatokat kezdetek óta bevontak az űrprogramba, ez az „állati” küldetés lenne az eddigi leghosszabb. (Mint emlékezetes, elsőként az orosz Lajka kutya emelkedhetett az űrbe 1957-ben a Szputnyik 2-vel.)
Hogyan hat ránk az alacsony gravitáció?
A kutatáshoz három egyetem csatlakozott, köztük a bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT). Paul Wooster, az MIT projektvezetője a BBC Online-nak úgy nyilatkozott, hogy az egerek értékes adatokkal szolgálhatnak afelől, hogy az emberi szervezetre hogyan hat majd a Mars alacsony gravitációja.
A cél olyan speciális tornagyakorlatok, illetve a csontok és izomszövetek állapotát stabilizáló gyógyszerek kifejlesztése, amelyek ellensúlyozzák az alacsony gravitáció káros hatásait. A marsi gravitáció 2.63-szor kisebb, mint a földi. A Holdon a gravitáció egy hatoda a Földének.
A Mars Gravitáció Bioszatelit (Mars Gravity Biosatellite ) névre keresztelt program keretében egy egyméteres űrhajóban az egereket Föld közeli keringés pályára állítják, majd öt hét után Ausztrália egy távoli vidékén ejtőernyők segítségével visszasegítik őket a Földre.
Csont- és izomvesztés, pszichés zavarok
Egy Mars-expedíció a jelenlegi lehetőségek mellett legkedvezőbb esetben is legalább két év. Ilyen hosszú idő a súlytalanság illetve a változó gravitáció állapotában izom és csont sorvadáshoz vezethet, valamint felléphetnek pszichés zavarok.
A hosszú űrutazáson résztvevő asztronauták csontszöveteik 1-2 százalékát veszítik el havonta, ami egy 80 éves csontritkulásos idős ember egész éves csontvesztésével egyenértékű.
Az egér asztronauták tehát a földi csontbetegségek, mint például a csontritkulás esetében is hozzájárulhatnak új eljárások kidolgozásához.
A kutatást természetesen a NASA is támogatja, ez lesz az egyik legkomplexebb űrkutatás az USA-ban, amelyet nem az űrhivatal berkein belül valósítanak meg. A kísérlet teljes költsége körülbelül 11 millió font.
Jól vizsgázott a NASA pormentesítője a Holdon
A Firefly Aerospace leszálló űrjárművével utazott a különleges pormentesítője, amelyet valós, holdi körülmények közt tesztelhettek is.
Marsi porforgatagot örökített meg a Perseverance
Ez nem is olyan nagy szám, sok hasonló felvétel készült már a marsjárók jóvoltából, most azonban több is került a videóra, és az egyik felfalta a másikat.
Globálisan csökken a talajok nedvességtartalma
Az ezredforduló óta a talajokban tárolt nedvesség egyre inkább a légkörbe kerül, és a szakemberek szerint talán már nem is fog visszaállni a korábbi állapot.
Sarki fény látható a Neptunuszon a James Webb-űrteleszkóp legújabb felvételén
A jelenséget régóta szerették volna megtalálni, de csak a Webb műszerei tették lehetővé ezt.
Jelentősen csökkent a tavak oxigénszintje
A vízi élőlények a vízben oldott oxigént lélegzik be, így létfontosságú, hogy a vizek oxigénben gazdagok maradjanak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
