Magyar diák a pasadenai űrközpontban
Tíz napot töltött az egyesült államokbeli pasadenai űrközpontban a 16 éves Turczi Dávid, s élményeiről pénteken beszámolt az MTI-nek.
“Szeretném hinni, hogy ez a lehetőség abszolút mérföldkőnek bizonyul az életemben, de már az is hihetetlen és felemelő érzés, hogy ott ülhettem azok között, akik a döntéseket hozták” – mondta az óbudai Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanulója, aki egy nemzetközi pályázat nyerteseként gyarapíthatta tudását az űrhajós nélküli űrprogramokat irányító pasadenai Sugárhajtás Laboratóriumban (JPL). A laboratóriumot még a Nobel-díjas Kármán Tódor magyar fizikus alapította 1944-ben.
A Planetary Society (Bolygókutató Társaság) 2003-as pályázatán Dávid megtervezte egy Mars-járó két napját, szerencsésen ötvözve a robotszonda biztonságos mozgatásának a követelményeit azzal a másik elvárással, hogy az adott idő alatt a lehető legtöbb adatot gyűjtse be. Dávidot több mint ezer pályázó közül választották be abba a 16 fős csoportba, amelynek tagjai egymást kettesével váltva részt vehettek a Mars felszínét kutató Spirit és Opportunity robotjárműveket irányító tudósok tanácskozásain, és maguk is bekapcsolódtak a tudományos munkálatokba. Turczi Dávid egy indiai fiúval került párba.
A laboratórium bolygóközi irányító központjában a délutáni-esti órákban a Spiritről érkező képek feldolgozásban és kiértékelésében, így a kamera beállításokhoz szükséges kalibrációs képek előkészítésében kaptak feladatokat, s a nyolcadik emeleten külön szobát is biztosítottak a számukra.
Turczi Dávid szerint ez élvezetes munka volt, de az igazi “szórakozást” az jelentette, hogy délelőtt részt vehettek a tudományos megbeszéléseken is, amelyeken a Spirit felszíni mozgásaival és kutatási feladataival kapcsolatos döntéseket is hozták.
Munkájuk egyre későbbre tolódott, mivel a marsi nap (sol) 24.43 percből áll, csütörtökön már hajnali kettőkor került ágyba. Az utolsó napon, szombaton ezért már a Mars másik oldalán működő Opportunity űrszonda tevékenységével foglalkozik.
A szállást a Planetary Society biztosította. Szüleivel Pasadenában lakik, és onnan járnak be a Mars-kutatás fellegvárába. A család vasárnap indul vissza Magyarországra.
Ausztrália vulkáni múltja
A déli kontinensen jelenleg nincs működő vulkán, ám az elmúlt évmilliók tűzhányói jelentősen átrajzolták Ausztrália felszínét.
Antarktiszi felhők segítik a klíma-előrejelzést
Egy új projekt azt segít kideríteni, milyenek voltak a felhőképződés körülményei az iparosodás előtti időszakban.
Arany, halak és hegyláncok
A halak árulkodnak a hegyláncok kiemelkedéséről és arról, hol is lehet aranyat találni a folyókban
Föld órája az energiaválság árnyékában
Március 25-én ismét Föld órája!
Több lehetett a nagyobb méretű becsapódás?
Egy új módszerrel végzett kutatásban arra jutottak, hogy gyakoribbak lehetnek a bolygónkat elérő nagy aszteroida-becsapódások, azonban az eredményeket még több módon is bizonyítani kellene.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
