Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Föld

Indulásra kész a Rosetta-szonda

2004.02.23.Admin
National Geographic Magyarország

Csak március első hetében indulhat el Francia Guyana Kourou nevű városkájából tízéves útjára az Európai Űrhivatal Rosetta-szondája, amely a történelem első, üstökösre leszálló szondája lehet.

A tervek szerint a szonda 2014 augusztusában találkozik a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel. A randevú után néhány héttel két részre válik: a Philae névre keresztelt leszállóegysége az üstökös felszínére ereszkedik, a Rosetta Orbiter egység pedig az üstökös magja körül kering.

Mivel az üstökösmag gravitációs ereje csekély, a Philae acélpányvák segítségével rögzíti magát a felszínen. A leszálló egység információkat küld az üstökösmag szerkezetéről és összetételéről.

A keringő egység eközben azt vizsgálja, hogy a Nap felé közeledve, milyen változások következnek be az üstökösmagon. A küldetés vége, akkor következik be, amikor az üstökösmag fokozódó aktivitása mindkét szerkezetet elpusztítja.

Ismert, hogy a Naphoz közeledvén erős felszíni aktivitás kezdődik az üstökösön, jégpáncéljuk szublimálni kezd. A napsugárzás hatására elpárolgó gázokat a kis üstökösmag csekély gravitációs vonzása nem tudja megtartani, így azok kiáramlanak a bolygóközi térbe, de egy részük légkör formájában körülveszi a magot, ez a kóma. Amikor az üstökös 2 csillagászati egységen (CSE= csillagászati egység, Nap-Föld középtávolság) belülre közelíti meg a Napot, a napszél is kifejti hatását a kóma gázaira.

A Napból kiáramló, elektromosan töltött részecskék magukkal ragadják a kómából a gázrészecskéket és így jön létre a Nappal ellentétes irányú csóva. Hosszú és erős csóvák akkor képződnek, ha az üstökösnek gazdag gáztartalékai vannak, és a Naptól való távolság egészen kicsinnyé válik.

Miért olyan különleges a Rosetta?

A Rosetta-szonda az űrtörténelem több első helyére is pályázik. Először is teljes egészében napenergiával éri el távoli célpontját, amelyhez az eddig az űrbe bocsátott legnagyobb napelemeket használja fel.

A 14 méter hosszú elemek teljes sugárzásgyűjtő felülete 64 négyzetméter. Még a világűr olyan területein is, ahol a napsugárzás a földi szint 4 százaléka, képes elegendő energiát termelni.

Ezentúl a Rosetta lesz az első szonda, amely ily módon randevúzik üstökössel, továbbá az első, amely leszállóegységet (a közel 100 kilogrammos Philaet) is lebocsát.

A Rosetta szintén első abból a szempontból, hogy egy üstökösnek a teljes átalakulását végigköveti: a Jupiter közeléből egészen a Naprendszer belső részéig (a berendezés 0, 9 csillagászati egységen belül válik működésképtelenné) kíséri a Csuryt.

Csúszott a start, változott a célpont

A Rosetta-szonda bár még el sem indult, történelme fordulatokban gazdag. Az Európai Űrhivatal (ESA) eredetileg 2003. januárjára tervezte a szondaindítást, ám az Ariane-5 hordozórakéta meghibásodása miatt elhalasztották azt.

A rakéta 2002 decemberi próbastartja ugyanis látványos kudarcba fulladt: a rakéta két francia műholddal a tetején a hajtómű nem kielégítő tolóereje miatt letért pályájáról, és fel kellett robbantani. Öröm az ürömben, hogy a hordozórakéta hibája még a Földön kiderült, és a Rosetta-űrszonda nem robbant föl, nem kellett még egyszer megépíteni.

 A Csury üstökösmagja

A Csury üstökösmagja

Az eredeti tervek szerint a Rosetta a Marsot, a Földet, az Otawara és a Siva kisbolygókat megközelítve, a Wirtanen üstökössel randevúzott volna. Az üstökös körül 2012-ben állt volna pályára, illetve ekkor ereszkedett volna felszínére a leszállóegység.

A rakéta kudarca azonban meghiúsította a 2003 januári indulást, így kicsúszva az időkorlátból, a Wirtanen elérése sokkal komplikáltabbá vált. 2003 február végén a Rosetta Tudományos Programbizottság új lehetséges célpontokként a következő listát ismertette: a Tempel-2, a Csurjumov-Geraszimenko, a Wirtanen (2005-ös starttal) és a Howell üstökösök.

Az ESA favoritja a Csurjumov-Geraszimenko, becenevén Csury volt, amellyel 2004. február végi indítás esetén – a Mars és a Föld parittyahatását többször kihasználva – 2014 augusztusában randevúzhat a szonda. A találkozás a Naptól 3, 6 CSE távolságban történne, és útközben a szonda elhaladna a Rhodia és Lutetia kisbolygók mellett is (2008-ban és 2010-ben).

Magyar részvétel

 A Philae

A Philae

A választást követően a Hubble-teleszkóp segítségével háromfős kutatócsoport kezdte meg a Csury vizsgálatát.

A háromfős stábban ott volt Tóth Imre, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének kutatója is. Megállapították, hogy az üstökös magja körülbelül 5×3 méter, kissé ellipszoid formájú, és körülbelül 12 óránként fordul meg tengelye körül.

A szonda elkészítésében is közreműködtek magyar mérnökök. Több műszer létrehozásában részt vettek a leszállóegységen és az üstökös körül keringő szondán is. Az egyik berendezés a töltött részecskéket és az üstökös körüli elektromos és mágneses tereket méri. Ez több detektorból áll, és ennek van egy központi adatgyűjtő egysége is. Magyarok közreműködtek a központi adatgyűjtő egység és a földi ellenőrző berendezés megépítésében is.

A leszállóegységen szintén van egy központi számítógép, amely valamennyi tudományos adatot összegyűjt, és emellett a teljes vezérlést is elvégzi. Ezt és ennek teljes szoftverprogramját is a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet tervezte és készítette. A Műegyetem tervezte a fedélzeti tápellátó berendezést, és ők is mérték be.

A KFKI Atomenergia Kutató Intézetből részt vettek a leszállóegység plazmamérő berendezése és egy pordetektora létrehozásában is. Magát a megépítést azonban egyik esetben sem itthonról finanszírozták. A munkáért cserébe a hazai kutatók első kézből juthatnak hozzá az üstökös vizsgálata szempontjából fontos mérési eredményekhez.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket