A klímaváltozás háborúkhoz vezethet – már a Pentagon is aggódik

A következő húsz évben a klímaváltozás drasztikus hatással lehet a világpolitikára, minthogy szárazságot, éghajlati és természeti katasztrófákat hozhat magával, amelyek sokmillió ember életét követelhetik.

Ezek a főbb megállapításai annak a tanulmánynak, amely az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon berkein belül készült.

Hiába titkolóztak

A jelentés eredetileg titkos volt, ám az USA katonai vezetői hiába próbálták a nyilvánosság elől elzárni, többek között a brit The Observer című lap is szerzett belőle egy példányt.

A titkos tanulmány legvészjóslóbb előrejelzései szerint 2020-ra a brit szigeteken szibériai időjárásra lehet számítani, miközben az európai tengerparti nagyvárosok jelentős része a tengerszint megemelkedése miatt víz alá kerül. Ennek eredményeként nukleáris konfliktusok, hatalmas szárazságok és azokat követő éhínségek várhatóak. Világszerte éhséglázadásokra, felkelésekre, zavargásokra lehet majd számítani.

Gyorsuló fegyverkezés

A hirtelen klímaváltozás legdrasztikusabb hatása a gyorsuló fegyverkezés: az egyes államok egyre nagyobb összegeket költenek majd a fogyatkozó természeti kincsek megőrzésére, megvédésére, a vízbázis, az élelmiszerek és az energiatartalékok megóvására. Az anarchia felé mutató tendenciák nyomán erősödhet a nukleáris fenyegetettség, és a globális stabilitás helyett a terrorizmus is felerősödhet a Pentagon szakértői szerint.

Mindezek a megállapítások a brit Guardian című lap szerint „megalázóak” a Bush-adminisztráció, vagyis a jelenlegi washingtoni kormány számára. George W. Bush amerikai elnök ugyanis gyakorlatilag kétségbe vonja a klímaváltozás puszta létezését is, arról nem is beszélve, hogy az USA nem ratifikálja a kiotói egyezményt.

(Ez a szerződés szavatolná, hogy az ipari államok nem szennyezik tovább a környezetet, és megpróbálják csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.)

Yoda áll a tanulmány mögött?

A most nyilvánosságra került Pentagon jelentést Andrew Marshall nevéhez köti a brit lap, amely szerint Marshall igen nagy befolyást gyakorolt az elmúlt három évtizedben az amerikai katonai koncepciókra.

A nyolcvankét éves Marshallt, gyakran csak „Yodaként” emlegetik, utalva a Csillagok háborújában szereplő bölcs jedire. Ő vezeti ugyanis az Office of Net Assessment nevű szupertitkos tanácsadótestületet a Pentagonban, amely az amerikai nemzetbiztonságra nézve a legveszélyesebb problémákat próbálja felbecsülni.

Fény derült a tanulmány két szerzőjére is. Az egyikük Peter Schwartz, aki a CIA konzultánsa, illetve korábban a Royal Dutch/Shell csoport tervezési főnöke volt. A másik szerző pedig Doug Randall, a kaliforniai központú Global Business Network munkatársa.

„A klímaváltozást ki kell emelni a tudományos viták köréből, és nemzetbiztonsági problémává kell tenni” – összegzik véleményüket a tanulmány szerzői. Szerintük a Föld már most is túlzottan nagy népességgel rendelkezik, amelyet a bolygó nem tud eltartani. 2020-ra a víz és az energia még ritkább lesz, és ez háborúkhoz vezethet.

8200 éve volt már ilyen katasztrófa

A két szerző emlékeztet arra, hogy 8200 évvel ezelőtt a Földön már bekövetkezett egy hasonló jelenség, amikor a termés elpusztult, a klíma megváltozott, és a népek vándorlása felgyorsult. Mindeközben éhség, betegség és háború pusztította a Föld lakosságát.

A szerzők szerint a klímaváltozás globális káoszhoz vezethet. Éppen ezért ez immár nemzetbiztonsági probléma. Ám a probléma különlegessége az, hogy nincs kire irányítani az ágyúkat, nem tudni ugyanis, hol és mikor tör ki az elégedetlenség.

Sőt, a szerzők szerint szerint lehet, hogy már késő megakadályozni a folyamatokat, és a globális felmelegedés immár visszafordíthatatlanná vált. Az mindenesetre biztosra vehető, hogy a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) használatát korlátozni kell majd a jövőben, különben az üvegházhatás elkerülhetetlenné válik.

Erősödő tiltakozás az USA-ban

A Pentagon mostani tanulmánya egyébként csatlakozik ahhoz az egyre erősödő közvélekedéshez Amerikában, miszerint az USA-nak tennie kell a klímaváltozás elkerüléséért. Mindezt jól illusztrálja, hogy húsz Nobel-díjas is tiltakozó levelet írt nemrégiben az amerikai kormánynak amiatt, hogy nem veszi figyelembe a globális felmelegedés veszélyét.

A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a Bush-kormányzat meghamisítja a tudósok véleményét, illetve olyan tanulmányokat rendel meg, amelyek „a washingtoni kormány nézeteinek megfelelően” készültek.

A Pentagon-jelentés eltitkolása mögött is egyesek az amerikai kormányzat manipulációját sejtik, legalábbis így nyilatkozott Jeremy Symons, az Environmental Protection Agency (EPA), az amerikai környezetvédelmi hatóság korábbi vezető tisztségviselője, aki éppen a Bush-kormányzat túlzott beavatkozása miatt hagyta ott az intézményt.

Vezető klímakutatók ugyanakkor abban bíznak, hogy végeredményben sikerül meggyőzniük Bush elnököt, hogy írja alá a nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokat, és fogadja el az éghajlatváltozás tényét. Symons ugyanakkor kevésbé bizakodó: szerinte a Fehér Házban igen erős az olaj- és az energialobbi, amelynek érdekeivel ütközik a szigorúbb környezetvédelmi szabályozás.