Elhalasztották a Rosetta-szonda indítását
A kedvezőtlen szélviszonyok miatt az Európai Űrhivatal egy nappal elhalasztotta a Rosetta-szonda indítását. A szonda az emberiség eddigi legambiciózusabb, – szinte már sci-fibe illő –, és legköltségesebb vállalkozása egy üstökös vizsgálatára.
Az Európai Űrhivatal eredeti tervei szerint a szonda közép-európai idő szerint csütörtök 8 óra 36 perckor indult volna el Francia Guyana Kourou nevű városkájából. A kedvezőtlen szélviszonyok miatt az indítást holnap reggelre, ugyanerre az időre halasztották.
Tíz év előkészület, tíz év utazás
A szonda és leszállóegysége tíz évig készült, és ugyancsak tíz év a Csurjumov-Geraszimenko üstökösig vezető út is. A vállalkozás összköltsége meghaladja az egy milliárd eurót.
A szonda öt milliárd kilométert utazik mire eléri a Naptól 675 millió kilométerre keringő üstököst. Hosszú útja során többször kihasználja a Mars és a Föld parittyahatását, útközben elhalad a Rhodia és Lutetia kisbolygók mellett, míg végül 2014 augusztusában a Naptól 3, 6 CSE (CSE= csillagászati egység, Nap-Föld középtávolság) távolságban randevúzik az üstökössel.
A randevú után néhány hónappal, előreláthatólag novemberben, a szonda Philae névre keresztelt leszállóegysége az üstökös felszínére ereszkedik, miközben a Rosetta Orbiter egység az üstökös magja körül kering. A szonda és a leszálló egység 21 különféle tudományos mérőműszert visz magával, amelyek a kutatók reményei szerint segítenek a földi élet kialakulásának pontosabb megismerésében is.
Az üstökös vizsgálat jelentőssége
A csekély gravitációjú, jeges felszínű üstökösök a Naprendszer ősi anyagát hordozzák, így a Csurjumov-Geraszimenko kutatása a Naprendszer őstörténetébe, 4600 millió évvel ezelőtti állapotába nyújt betekintést a csillagászoknak.
Egyes elméletek szerint az élet nem a Földön jött létre, hanem valahonnan a kozmoszból vetődött ide az első egysejtű. Az ún. panspermia-elmélet szerint a földi élet egy becsapódó aszteroidán, üstökösön utazó elemnek a vízzel való reakciójából képződött. Az elméletet alátámaszthatná, ha a Csuryn sikerülne például komplex szénmolekulákat találni.
Kapcsolódó cikkünk:
A biológiai sokféleség napja
A biológiai sokféleség fontosságát hangsúlyozva, a természetvédelemmel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2001-ben május 22-ét a biológiai sokféleség nemzetközi napjává nyilvánította.
Pár év múlva a Földbe csapódhat egy hibás, régi Vénusz-szonda
Az egykori szovjet Vénusz-szondát arra tervezték, hogy landoljon a Vénuszon, így jó eséllyel túléli a Föld légkörének terhelését.
Hova lesz a talaj kérge?
A száraz talajfelszíneket, bolygónk szárazföldjeinek 12 százalékát élőlények alkotta kéreg borítja, amelynek híján a szél könnyen megbontja a felszínt.
Egy titkos ajtónak tűnik, ám mégsem az
A Curiosity árbóckamerája 2022. május 7-én, az ember számára különös sziklaalakzatot örökített meg.
Tenger alatti vulkánkitörés
Az Earth Observatory beszámolója szerint a vulkán
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
