Elhalasztották a Rosetta-szonda indítását

Az Európai Űrhivatal eredeti tervei szerint a szonda közép-európai idő szerint csütörtök 8 óra 36 perckor indult volna el Francia Guyana Kourou nevű városkájából. A kedvezőtlen szélviszonyok miatt az indítást holnap reggelre, ugyanerre az időre halasztották.

Tíz év előkészület, tíz év utazás

A szonda és leszállóegysége tíz évig készült, és ugyancsak tíz év a Csurjumov-Geraszimenko üstökösig vezető út is. A vállalkozás összköltsége meghaladja az egy milliárd eurót.

A szonda öt milliárd kilométert utazik mire eléri a Naptól 675 millió kilométerre keringő üstököst. Hosszú útja során többször kihasználja a Mars és a Föld parittyahatását, útközben elhalad a Rhodia és Lutetia kisbolygók mellett, míg végül 2014 augusztusában a Naptól 3, 6 CSE (CSE= csillagászati egység, Nap-Föld középtávolság) távolságban randevúzik az üstökössel.

A randevú után néhány hónappal, előreláthatólag novemberben, a szonda Philae névre keresztelt leszállóegysége az üstökös felszínére ereszkedik, miközben a Rosetta Orbiter egység az üstökös magja körül kering. A szonda és a leszálló egység 21 különféle tudományos mérőműszert visz magával, amelyek a kutatók reményei szerint segítenek a földi élet kialakulásának pontosabb megismerésében is.

Az üstökös vizsgálat jelentőssége

A csekély gravitációjú, jeges felszínű üstökösök a Naprendszer ősi anyagát hordozzák, így a Csurjumov-Geraszimenko kutatása a Naprendszer őstörténetébe, 4600 millió évvel ezelőtti állapotába nyújt betekintést a csillagászoknak.

Egyes elméletek szerint az élet nem a Földön jött létre, hanem valahonnan a kozmoszból vetődött ide az első egysejtű. Az ún. panspermia-elmélet szerint a földi élet egy becsapódó aszteroidán, üstökösön utazó elemnek a vízzel való reakciójából képződött. Az elméletet alátámaszthatná, ha a Csuryn sikerülne például komplex szénmolekulákat találni.

Kapcsolódó cikkünk: