Veszélyes kísérlet a Nemzetközi Űrállomáson

Február 26-án késő este csaknem hatórás űrsétára indul a Nemzetközi Űrállomás két fős legénysége. Ezalatt az űrállomás irányítását a földi központ veszi át, az űrállomás történetében ez lesz az első ilyen eset.
A Washington Post szerint korábban a NASA egy ilyen kísérletet, amely során az űrállomást az ott tartózkodó legénység üresen hagyja, olyan kockázatnak minősített, „amelyet nem érdemes bevállalni”.
A lap szerint a NASA már tavaly nyáron kifejezte egyetnemértését a február végére tervezett űrsétával kapcsolatban, ám az orosz fél ragaszkodott hozzá, mivel e nélkül az Európai Űrhivatal felé nem tudja teljesíteni szerződéses kötelezettségeit. Az űrséta ugyanis az Európai Űrhivatal kísérletéhez szükséges.
Normálisan három főből áll a legénység
A probléma a Columbia űrsikló egy évvel ezelőtti tragédiájáig nyúlik vissza. Ekkor a NASA bejelentette, hogy szünetelteti az űrsiklók működtetését.
A Nemzetközi Űrállomás legénységének illetve az utánpótlás szállításának feladata teljes egészében az űrsiklóknál jóval kisebb orosz Progresszekre maradt. A kisebb kapacitás miatt az űrállomás három fős legénységét kettőre csökkentették. Normálisan egy, a mai esethez hasonló űrséta során a harmadik űrhajós feladata az űrállomás irányítása, illetve a vészhelyzetek kezelése.
Egyébként nem ez lesz a történelem első kritikus űrsétája: az orosz Mir űrállomás legénysége űrséták idején szintén többször átadta az irányítást a földi központnak.
A Matrjoska-kísérlet
Az űrállomáson szolgáló amerikai Michael Foale és az orosz Alekszander Kalerij az űrsétát a tervek szerint magyar idő szerint csütörtök este 10 órakor kezdi meg, és előreláthatólag 5 óra 45 percig tart majd.
A Matrjoska-kísérlet keretében egy különleges érzékelőkkel felszerelt bábút rögzítenek az orosz Zvezda modul külső részéhez.
Az érzékelőkkel felszerelt bábuval a tudósok olyan adatokra kívánnak szert tenni, amelyekre a Mars-expedíciók előkészítéséhez van szükség. Segítségükkel meghatározható lesz az a sugárzásmennyiség, amely az ember létfontosságú szerveit éri a hosszadalmas űrbeli tartózkodás alatt.
A tervek szerint a báb egy évet tölt az űrállomás külső részéhez rögzítve. A bábu egy szkafanderbe öltözött embert szimulál: kívülről az űrruhához hasonló vastagságú anyag védi. Belsejében az emberi bőrszövetet, csontokat, illetve belső szerveket szimuláló, különböző keménységű és sűrűségű anyagok találhatók. A sugárzásérzékelőket olyan emberi szervekre helyezték el, mint a gyomor, a tüdő, a szem vagy a bőr.