Másodszor halasztották el a Rosetta-szonda kilövését
Péntek reggel másodszor halasztották el az Európai Űrhivatal üstökös kutató szondájának kilövését. Csütörtökön az időjárás nem volt megfelelő, ezúttal technikai problémák akadtak.
Másodszor halasztották el pénteken annak az Ariane-5 típusú hordozórakétának az indítását, amelynek a Rosetta európai üstököskutató szondát kell a világűrbe emelnie a Francia Guyanához tartozó Kourou űrközpontból.
A közép-európai idő szerint 8 óra 36 percre tervezett indítást ezúttal technikai problémák miatt fújták le. Az Európai Űrhivatal szóvivője az AFP hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy bár nem súlyos műszaki problémáról van szó, jobbnak látták ismét elhalasztani az indítást. A mérnökök az utolsó műszaki ellenőrzés során azt vették észre, hogy az üzemanyag-főtartály szigetelőanyagáról levált egy darabka.
Csütörtökön felsőlégköri viharok miatt állították le a visszaszámlálást, a hírt akkor tíz perccel az indulás előtt az Ariane rakétákat gyártó Arianespace vezérigazgatója jelentette be.
Március 17-ig lehet próbálkozni
A kilövést legközelebb a jövő hét elején kísérli meg az Európai Űrhivatal, a pontos időpontról egyelőre nincs döntés. A Rosetta-szonda esetében indítási ablak helyett inkább indítási pillanatról beszélhetünk: ez annak is az oka, hogy a csütörtöki halasztás után automatikusan 24 órával tolták el a kilövést. Indítási ablak esetén a körülmények javulásával a kilövést még aznap meg lehet újra kísérelni.
A tervek szerint az ESA a kilövést március 17-ig halasztgathatja, azután azonban a Föld Nap körüli pályáján már olyan helyzetbe kerül, ahonnan ahhoz, hogy a szonda megfelelő röppályára álljon, jelentős üzemanyagtöbbletre van szükség. Az ESA operációs menedzsere a BBC Online-nak úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges március 17-én túli kilövésre nincsenek tervek.
Több mint egy milliárdos eurós küldetés
A Rosetta a tervek szerint 2014-ben éri el az 1969-ben felfedezett Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A szonda öt milliárd kilométert utazik mire eléri a Naptól 675 millió kilométerre keringő üstököst. Hosszú útja során többször kihasználja a Mars és a Föld parittyahatását, útközben elhalad a Rhodia és Lutetia kisbolygók mellett, míg végül 2014 augusztusában a Naptól 3, 6 CSE (CSE= csillagászati egység, Nap-Föld középtávolság) távolságban randevúzik az üstökössel.
A randevú után néhány hónappal, előreláthatólag novemberben, a szonda Philae névre keresztelt leszállóegysége az üstökös felszínére ereszkedik, miközben a Rosetta Orbiter egység az üstökös magja körül kering. A szonda és a leszálló egység 21 különféle tudományos mérőműszert visz magával, amelyek a kutatók reményei szerint segítenek a földi élet kialakulásának pontosabb megismerésében is.
A vállalkozás összköltsége meghaladja az egy milliárd eurót.
Kapcsolódó cikkünk:
Igen korán kezdődött a spanyol erdőtűz-szezon
Az Ibériai-félsziget erdőtüzei általában júniustól, a nyári forróságok beköszöntével kezdenek tombolni.
Égi jelenségek 2023. április első felében
Alkonyatkor láthatjuk a Merkúrt, magasan ragyog a Vénusz és még a Mars is megfigyelhető, ismét telihold jön, látványos táncot lejt a Vénusz és a Fiastyúk.
Híres exobolygót vizsgált a James Webb-űrteleszkóp
A TRAPPIST-1 rendszer belső bolyója az első Föld-szerű exobolygó, amelynek fénysugárzását közvetlenül is érzékeltük.
Ausztrália vulkáni múltja
A déli kontinensen jelenleg nincs működő vulkán, ám az elmúlt évmilliók tűzhányói jelentősen átrajzolták Ausztrália felszínét.
Antarktiszi felhők segítik a klíma-előrejelzést
Egy új projekt azt segít kideríteni, milyenek voltak a felhőképződés körülményei az iparosodás előtti időszakban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
