Fellőtték a Rosetta-szondát

Az Ariane-5 hordozórakétán a Rosetta-szonda kedd reggel negyed kilenckor elindult tízéves útjára a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé. Az Európai Űrügynökség (ESA) párizsi bejelentése szerint a leválás közép-európai idõ szerint 10.31 perckor történt.

Ez volt a harmadik indítási kísérlet: múlt csütörtökön felsőlégköri viharok miatt állították le a visszaszámlálást, pénteken pedig technikai problémák miatt fújták le az indítást.

A tervek szerint a szonda 2014 augusztusában találkozik a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel. A hosszú út során a Rosetta a Mars és a Föld parittyahatását többször kihasználja. Az üstökössel való találkozás a Naptól 3, 6 CSE (CSE= csillagászati egység, Nap-Föld középtávolság) távolságban történik.

A randevú után néhány héttel két részre válik: a Philae névre keresztelt leszállóegysége az üstökös felszínére ereszkedik, a Rosetta Orbiter egység pedig az üstökös magja körül kering. Mivel az üstökösmag gravitációs ereje csekély, a Philae acélpányvák segítségével rögzíti magát a felszínen. A leszálló egység információkat küld az üstökösmag szerkezetéről és összetételéről.

A Rosetta Orbiter keringő egység eközben azt vizsgálja, hogy a Nap felé közeledve, milyen változások következnek be az üstökösmagon. A küldetés vége akkor következik be, amikor az üstökösmag fokozódó aktivitása mindkét szerkezetet elpusztítja.

Ismert, hogy a Naphoz közeledvén erős felszíni aktivitás kezdődik az üstökösön, jégpáncéljuk szublimálni kezd. A napsugárzás hatására elpárolgó gázokat a kis üstökösmag csekély gravitációs vonzása nem tudja megtartani, így azok kiáramlanak a bolygóközi térbe, de egy részük légkör formájában körülveszi a magot, ez a kóma.

Amikor az üstökös 2 csillagászati egységen (CSE= csillagászati egység, Nap-Föld középtávolság) belülre közelíti meg a Napot, a napszél is kifejti hatását a kóma gázaira. A Napból kiáramló, elektromosan töltött részecskék magukkal ragadják a kómából a gázrészecskéket és így jön létre a Nappal ellentétes irányú csóva.