Hősként fogadták az Északi-sarkon rekedt orosz kutatókat

A szentpétervári repülőtérre megérkező kutatókat hősnek kijáró fogadtatásban részesítették a családtagok, barátok és kollégák.

Az úszó jégtáblán sodródó tudósokat szombaton vette fel egy Mi-26-os helikopter, és a kutatóállomástól mintegy 800 kilométerre lévő norvégiai Svalbardra (Spitzbergák) szállította. Innen repítették őket vasárnap Szentpétervárra. Megmentették az expedíció két kutyáját is.

Az erősebb jégnyomás és a közelben lévő melegebb vizek fokozatosan darabokra törték a jégtáblát, amelyen az Északi-sark-32 kutatóállomás létesült. Januárban elenyészett a repülőgépeknek kialakított felszállópálya, szerdán elmerült a 16 kutató- és lakókonténer túlnyomó többsége is. A kutatók – akiket nem ért váratlanul a vészhelyzet – három napig küzdöttek életükért bázisuk maradványai között, amíg sikerült őket elszállítani.

Az Északi-sark 32 névre kutatóállomás a Szovjetunió összeomlása óta az első orosz sarkkutató központ. A központra 2003. áprilisi 26-án tűzték ki az orosz zászlót. A jégtábla mérete: körülbelül 1, 5 x 2 méter. A sarkkutatók feladata a klímaváltozás tanulmányozása volt. Az eredeti tervek szerint március 20-áig maradtak volna.

A mentést irányító orosz parlamenti alelnök, az egykori sarkkutató Artur Csilingarov kiemelte: – Tizenkét év szünet után Oroszország újra képes arra, hogy egy éven keresztül fenntartson egy jégre telepített sarkvidéki kutatóállomást.

Az orosz média az esetet a Cseljuskin-hajó harmincas évekbeli katasztrófájához hasonlította. Akkor közel százan rekedtek az Északi Sark jégtábláin, miután a hajó elsüllyedt. A szerencsétlenül jártakat a Sztálini-vezetés sikeresen kimentette, az eset bekerült a történelemkönyvekbe.