Kijelölték a kisbolygókat, amelyeket a Rosetta megközelít útja során

Az Európai Űrhivatal (ESA) csütörtökön kijelölte azt a két kisbolygót, amelyeket a Rosetta űrszonda megközelít, útban végső célja, a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé.
A választás a Steins és a Lutetia aszteroidákra esett. Mindkét égitest a Mars és a Jupiter közötti kisbolygó-övezetben található.
A tudományos program összeállítói eleve azt tervezték, hogy a Rosetta több mint 10 évig tartó útja során találkozik egy vagy két kisbolygóval is. A célpontokat azonban csak azután lehetett kiválasztani, hogy a szondát bolygóközi pályára állította az Ariane-5 hordozórakéta.
Ezt követően tudták ugyanis felmérni, hogy mennyi üzemanyag maradt az aszteroidák melletti elrepülésekre. Fontos feltétel volt a választásnál az is, hogy a kiszemelt célobjektumok tudományos szempontból érdekesek legyenek a szakemberek számára.
Az aszteroidák Naprendszerünk ősi, 4.600 millió éves építőkövei. Eddig a csillagászok csak kevés aszteroidát vettek górcső alá közelről. A kisbolygók méretben, alakban és összetételben rendkívül változatosak. Átmérőjük a néhány kilométertől a száz kilométerig terjedhet.
Az ESA által választott két kisbolygó jelentősen különbözik egymástól. A Steins mindössze néhány kilométer átmérőjű. A Rosetta 2008. szeptember 5-én találkozik vele, körülbelül 1700 kilométerre suhan el mellette, relatíve kicsi, 9 km/sec sebességgel.
A Lutetia sokkal nagyobb, átmérője körülbelül 100 kilométer. Ezt a kisbolygót a szonda 2010. július 10-én 3000 kilométerre közelíti meg, 15 km/sec sebességgel. A Rosetta mindkét kisbolygóról fényképeket készít, adatokat küld tömegükről, anyagsűrűségükről és egyéb jellemzőikről a földi irányítóközpontba.
A Rosetta március 2-án indult el tíz éves útjára. A szonda 2014 augusztusában érkezik meg végállomásához, a Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz. Tizenhét hónapon át fog keringeni körülötte, miközben Philae nevű leszállóegysége leereszkedik az üstökösmag felszínére.