Holdja is van Naprendszerünk tizedik bolygójának?

A Sedna olyan távol van a Naptól, hogy a felszínén állva központi csillagunkat egy gombostű fejével el lehetne takarni –nyilatkozta a hétfői sajtótájékoztatón a bolygót felfedező kutatócsoport vezetője, Mike Brown, a pasadenai California Institute of Technology professzora. (A sajtótájékoztató alapján kiderült, hogy a nemzetközi sajtóban az objektumról megjelent korábbi hírek jelentős része pontatlan volt.)

Mínusz 240 Celsius foknál soha nincs melegebb a Sednán

Az új bolygó Naptól számított átlagos távolsága körülbelül háromszor nagyobb, mint a Plútóé. (Ez utóbbi 5.9 milliárd kilométerre van a Naptól.) Nap körüli, furcsa elliptikus pályája során a Sedna akár 130 milliárd kilométerre (ez 900 Nap-Föld távolság) is eltávolodik a Naptól. Központi csillagunkat 10.500 év alatt kerüli meg. A Naptól való óriási távolsága miatt, a Sednán rendkívül hideg uralkodik: mínusz 240 foknál soha nincs melegebb.

Ez a félig kő, félig jég objektum átmérője valószínűleg kevesebb, mint 1.700 kilométer, azaz kisebb a Plútónál. Mérete valószínűleg félúton lehet a szintén e kutatócsoport által 2002-ben felfedezett Quaoar kisbolygó (1.200 km) és a Plútó (2.300 km) között. Az égitest rendkívül fényes, és színe ugyanolyan vöröses, mint a Marsé.

Amerikai csillagászok 2003 november 14-én pillantották meg először az égitestet a Caltech Palomar csillagvizsgálójából. A rákövetkező napokban az égitestet a chilei, spanyol, arizonai és hawaii teleszkópok is megerősítették. A Nasa Spitzer űrteleszkópja szintén látta a Sednat.

A rejtélyes Oort-felhőből származhat

Az objektum különleges elliptikus mozgása alapján a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy nem is a Kuiper-övhöz, hanem még azon túl, a Naprendszer peremvidékéről, a „kozmikus tundravidékről”, az Oort-felhőből származik.

Az Oort-felhő létezését még az ötvenes években jósolta meg egy holland csillagász, Jan Oort. Az Oort-felhő olyan messze van, hogy létezését csak egyes üstökösök pályájának számításaiból lehet igazolni. A régió feltehetőleg „piszkos hógolyók” tárháza, amelyek közül egy-egy olykor üstökössé alakul.

Oort azt feltételezte, hogy ez a terület tulajdonképpen egy távoli üstökösraktár. Az Oort-felhő nem korong alakú, mint a Kuiper-öv, hanem gömbszerűen fogja körül a Naprendszert. A csillagászok szerint elképzelhető, hogy a Sedna az Oort-felhő belső részéhez tartozik, és az égitest az első bizonyíték lenne a régió létezésére. Ha mindez fennáll, az égitest feltehetőleg állandó „üstökös esőnek” van kitéve.

Lehet, hogy holdja is van

Közvetlen bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a Sednának van holdja is. Ennek igazolására a bolygót a Hubble teleszkóp és a világ legnagyobb optikai teleszkópja, a Hawaii-on található Gemini is vizsgálni kezdi. A Sedna 10.500 éves Napkörüli pályáján az elkövetkező 72 évben egyre közelebb kerül Földünkhöz, miközben egyre fényesebb lesz.

A külső Naprendszerben az elmúlt években a csillagászok több nagyméretű égitestet is felfedeztek. A 2002-ben megpillantott Quaoar átmérője 1.200 km, a 2001-ben felfedezett Ixion 1.065 km, a 2000-es Varuna pedig körülbelül 900 km átmérőjű.