Rekordszinten a Föld légkörének széndioxid mennyisége

Rekordszintet ért el a Föld légkörében az üvegházhatásért felelős egyik legdominánsabb gáz, a széndioxid – jelentették a hawaii Mauna Loa megfigyelőállomás kutatói. A gyorsuló koncentráció oka további elemzést igényel, de a növekedés kétségtelen – közölték.

A széndioxid, amely részben a szén, a benzin és egyéb fosszilis üzem- és fűtőanyagok égése során keletkezik, megköti a Föld légkörében azt hőmennyiséget, amely különben onnan a világűrbe távozna. A huszadik században a globális hőmérséklet 0, 6 Celsius fokkal emelkedett, és a kutatók ebben jelentős szerepet tulajdonítanak az üvegház-hatásnak.

A légköri széndioxid változása

A légköri üvegházhatás kialakításában az üvegházhatású gázok eltérő mértékben vesznek részt. Legnagyobb szerepe a vízgőznek van, elsősorban a felhőzet révén. A vízgőzt az ember csak más folyamatokon keresztül (párolgás, csapadékképződés), közvetve befolyásolhatja.

A többi üvegházhatású gáz ( széndioxid, metán, dinitrogén-oxid, ózon, halogénezett szénhidrogének) mennyisége a vízgőznél jóval kisebb a légkörben, ám ezek mennyiségét az ember számottevően módosíthatja, befolyásolva így a Föld éghajlatát. A légkör kémiai összetételében az emberi tevékenység hatására az elmúlt évtizedekben nagyobb változások következtek be, mint a természeti folyamatok által uralt évezredek alatt.

Az ipari forradalom illetve a fosszilis üzem- és fűtőanyagok nagy mennyiségű használata előtt, a légkör széndioxid tartalma 280 milliomod térfogatrész (ppmv) volt. A Mauna Loa megfigyelőállomás mérései szerint múlt pénteken ez az adat 379 ppmv, egy évvel ezelőtt pedig 376 ppmv. Már az éves növekedés (3 ppmv) is meghaladja az elmúlt évtized átlagos éves növekedési ütemét (1, 8 ppmv), és háromszorosa a fél évszázaddal ezelőtti éves növekedési szintnek.

Egy újabb jégkorszak az északi féltekén?

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága szerint, ha az országok nem változtatnak kibocsátásukon, a széndioxid koncentráció 2100-ra 650-970 ppmv körül mozog majd. Ez azt jelentené, hogy a globális átlaghőmérséklet 1990-2100 között 1, 4-5, 8 Celsius fokkal növekedne.

A tanulmány szerint az évekig tartó fokozódó felmelegedés a Föld ökológiai rendszerét úgy alakítja át, hogy a tengerek vízének felhígulása, sótartalmának csökkenése az északi féltekén a Golf-áramlat meleget hozó hatását csökkenti, ezáltal a kezdeti felmelegedést követően az északi félgömbön jelentős lehűlés – esetleg egy újabb jégkorszak – várható.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyvben, 1997. decemberben, a fejlett ipari országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest átlagosan 5, 2 százalékkal csökkentik az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó hat gázféleség, mindenekelőtt a széndioxid kibocsátását. Az Európai Unió és Ausztrália 8-8 százalékos, az Egyesült Államok 7 százalékos, Kanada és Japán pedig 6-6 százalékos csökkentést vállalt.

A kibocsátás mintegy 35 százalékáért felelős Egyesült Államok azonban – a jelenlegi helyzet szerint – nem kívánja ratifikálni a szerződést, amely így csak az orosz ratifikálással (17 százalékát adja a világ széndioxid kibocsátásának) léphetne életbe. Csak így lenne meg ugyanis a szükséges, az összkibocsátás 55 százalékát adó országok ratifikálása. Egyelőre azonban az orosz fél sem hajlandó erre.

Ha a Kiotói jegyzőkönyv életbe lép, munkahelyek szűnnek meg

Az EU országoknak – az uniós kiotói vállalásokra tekintettel – március végéig kell előterjeszteniük széndioxid-kibocsátásuk csökkentésére vonatkozó terveiket. Az uniós elképzelések szerint a kibocsátási határértéket túllépő cégek más, a határértéket el nem érő kibocsátási kvótával rendelkezőktől pluszkvótát vásárolhatnak.

A német acélgyártó óriás, a ThyssenKrupp máris bejelentette, hogy ha a német kormány nem változtat a tervezett széndioxid-kibocsátási maximumértéken, kénytelen lesz visszafogni termelését, és mintegy 4 ezer dolgozót elbocsátani. A cég a kibocsátási kvótavásárlás helyett inkább a termelés visszafogását választaná.

A Münich Re biztosító szerint az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákból 2003-ban 65 milliárd kár keletkezett világszerte. Csak Nagy-Britanniában a légszennyezés 5 milliárd dolláros költséget jelent évente az egészségbiztosításnak.