Új bizonyítékok – Sekély tenger borította egykor a Marsot

Az Opportunity január utolsó hetében a Meridiani Planum egy sekély kráterében landolt. A kutatókat a kezdetektől a kráter falán látható, sziklakerthez hasonló, üledékesnek tűnő kőzetek tartották izgalomban. A rover másfél hónapon keresztül részletesen tanulmányozta a kőzeteket. Az amerikai űrhivatal szerint a mérési eredmények egyértelműen egykor nagymennyiségű víz jelenlétére utalnak.

Nem csordogált a víz, úszni lehetett benne!

Három héttel ezelőtt a NASA bejelentette, hogy a Meridiani Planum kőzetein valaha víz szivárgott át, amely megváltoztatta összetételüket, mintázatukat.

Most az űrhivatal tudósai már azt állítják, hogy a kövek üledékek, amelyek hömpölygő vízben rétegződtek.

„Alapvető különbség, hogy egy forrásból víz csordogál, vagy a vízben úszni is lehet.” A tudósok szerint másodpercenként 10-50 centiméteres sebességgel hömpölygő víz boríthatta egykor a Meridiani Planumot.

Az Opportunity tehát egy egykor sekély, sós tenger partján landolt. Ezt támasztja alá a kőzetek kémiai vizsgálata is: a rover spektrométerei a kráter kőzeteiben brómot, sót és szulfátokat talált. Ugyanez az összetétel jellemző a földi, valaha tengervízzel borított üledékes kőzetekre is.

A kémia mellett a geológiát is segítségül hívták

A kémia önmagában nem volt elegendő ahhoz, hogy minden kétséget kizáró bizonyítékokkal szolgáljon, ezért a kutatók a geológiát is segítségül hívták.

Az Opportunity mikroszkópos kamerája segítségével számtalan felvételt készítettek a kőzetek rétegződéséről. Az ún. kereszt- és füzérrétegzettség a tudósok szerint csak lassan mozgó víz hatására alakulhat ki.

A felvételeket a NASA kutatói hat, független, a Mars rover-programmal közvetlen kapcsolatban nem álló tudósnak is elküldték. Elvileg a rétegzettség ugyanis vulkáni aktivitás hatására is kialakulhatott, valamint a kőzetek felszínét akár szél is formálhatta. A független kutatók azonban mind úgy vélekedtek, hogy a kőzetek felépítését és összetételét csak egy egykoron létezett, ám rég eltűnt tenger magyarázhatja.

Maradt munka a jövő robotgeológusainak is

„Rengeteg dolgot még mindig nem ismerünk. Amit tudunk, hogy az Opportunity egy valaha létezett sós tenger partján landolt. Nem tudjuk viszont, hogy mekkora volt ez a tenger, illetve gyakoriak voltak-e az ilyen tengerek a Marson.” – hangzott el a sajtótájékoztatón. „Tudjuk már, hogy a Marson elvileg kialakulhatott az élet. Rejtély azonban, hogy valóban ki is alakult-e.”

Marad tehát munka bőven az évtized második felében érkező robotgeológusoknak és szondáknak is. Az élet kialakulására pedig csak olyan Mars- expedíció adhat választ, amely kőzetmintákat is gyűjt a vörös bolygó felszínén. Egy jövőbeli kőzetgyűjtéshez a Meridiani Planum kitűnő helynek ígérkezik.

A Spirit a Mars másik oldalán még nem talált egyértelmű bizonyítékokat víz létezésére, bár a tudósok azt feltételezik, hogy valaha azt a területet is nagy kiterjedésű tó borította. Az Opportunity hétfőn elhagyta a krátert, amelyben az elmúlt másfél hónapban vizsgálódott, most egy újabb, körülbelül 800 méterre fekvő kráter felé tart.