Sebességi világrekordot döntött a NASA hiperszonikus gépe

A pilóta nélküli jármű az X-43A kódjelet kapta, s többek között egy úgynevezett scramjet-, vagyis torlósugár-hajtómű segítségével érte el a rendkívüli sebességet. (A scramjet elnevezés a supersonic combustion ramjet elnevezés rövidítése.) Mindez hozzásegítheti a NASA-t, hogy az űrsiklókat a hajtóművek új generációjával lássa el a jövőben – írja a BBC Online.

Az X-43A mindössze 10 másodpercig repült saját erejéből Kalifornia felett, ezután hat percig siklórepülést végzett, és végül belezuhant az óceánba. A NASA szóvivője, Leslie Williams szerint minden a tervek szerint zajlott. „Azt gondoltam akkor, hogy ez a legszebb dolog, amit életemben valaha láttam. Évek óta vártunk arra, hogy két járművet, eszközt Mach 7-nél repülve sikeresen szétválasszunk” – tette hozzá. A Mach 7-es azt jelenti, hogy a hangsebességnél hétszer gyorsabban haladt a levegőben a gép. A két jármű szétválasztására utaló megjegyzés pedig a rakéta és az X-43A leválasztására vonatkozott, miután a szerkezet már elhagyta a hordozó repülőgépet.

Az X-43A egészen pontosan 7700 kilométer/órás sebességet ért el, ami meghaladja az eddigi rekordokat. A hivatalos statisztikák szerint egy X-15-ös speciális kísérleti gép már korábban elérte a Mach 6, 7-et, de azt akkor egy rakéta hajtotta. Repülőgép korábban mindössze 3, 2 Machot ért el, ez egy SR-71 kódjelű „Blackbird” kémrepülőgép volt.

A szétválasztást nem véletlenül említette a szóvivő. Az X-43A ugyanis nem magától emelkedett a levegőbe, hanem egy B-52-es nehézbombázó vitte fel a szerkezetet 12 ezer méter magasra az amerikai légierő kaliforniai, Edwards nevű bázisáról, majd onnan az útjára bocsátott konstrukciót egy Pegasus szárnyasrakéta gyorsította tovább. Amikor már a rakéta is levált az eszközről, akkor kapcsolódott be a híres-nevezetes torlósugár-hajtómű.

A mostani misszió volt az X-43A első sikeres hiperszonikus kipróbálása. Három évvel ezelőtt ugyanis egy hasonló kísérlet balul ütött ki: indítószerkezete meghibásodott, és közben megsemmisült az eszköz.

A projektet irányító Vincent Rausch korábban úgy nyilatkozott, hogy a 230 millió dollárba kerülő program forradalmasíthatja a repülést és az űrhajózást egyaránt. A torlósugár-hajtóművek ugyanis hidrogént használnak fel üzemanyaként, de légköri oxigént vesznek igénybe, amelyet nagy sebességgel préselnek be a hajtóműbe. A régebbi rakétahajtóművek kénytelenek voltak eddig az oxigént külön tartályban magukkal vinni, ezért hatalmas súlytöbblettel indultak a kozmoszba az űrhajók. Ezen a problémán hivatott segíteni a torlósugár-hajtómű.

Ez a technológia a BBC szerint gyorsabbá teheti a nagy távolságú légiközlekedést és, – miután könnyebben elérhetővé válik a szökési sebesség –, az űrrepülést is olcsóbbá teheti. Ugyanakkor a mindennapjainkat alighanem csak évtizedek múlva alakítja át ez a technológia. Szakértők szerint az első ember utasként leghamarabb 2025-ben szállhat fel egy ilyen géppel.