Egyre több a halálzóna az óceánokban
Az ENSZ Környezetvédelmi Szervezete (UNEP) szerint az óceánokat fenyegető legnagyobb kihívás a „halálzónák”, azaz az oxigénmentes mélytengeri övezetek terjedése.
Az elmúlt évtizedben az oxigénmenets övezetek száma megduplázódott. Ma már körülbelül 150 halálzóna rejtőzik az óceánok mélyén, kiterjedésük eléri a 70.000 négyzetkilométert. A halálzónák korábban főleg a Mexikói öbölben voltak jellemzőek, ma már a Balti tengerben, a Fekete tengerben és az Adriai tengerben is megfigyelhetőek – állítják az UNEP szakértői. Megjelentek továbbá Dél-Amerika, Japán, Ausztrália és Új-Zéland partjainál is. A halálzónák terjedése legalább olyan súlyos veszélyt jelent a halállományra, mint a túlhalászat.
A zónák terjedésének fő oka a nitrogéntartalmú műtrágya, szennyvíz és egyéb ipari hulladékok vízbe jutása. A nitrogén hatására burjánzanak a fitoplanktonok, amelyek miután elpusztulnak, a vízből nagymennyiségű oxigént elfogyasztva bomlanak le, veszélyeztetve ezzel a rákokat, homárokat, halakat és kagylókat.
Az UNEP a nemzetek együttműködésére szólít fel a probléma megoldására. Az együttműködés célja, hogy minél kevesebb nitrogén jusson a tengerekbe. Ez egyrészt a műtrágyahasználat csökkentésével, másrészt olyan vízparti növényzet ültetésével valósítható meg, amelynek gyökérzete a nagymennyiségű nitrogént részben képes felszívni a tengerekbe ömlő folyókból.
Az UNEP szakértői jelenleg Dél-Koreában tanácskoznak. Az ülésen a mélytengeri halálzónák mellett kiemelt téma az elsivatagosodás miatti egyre gyakoribb por- és homokviharok. Ez a probléma különösen Kínában, Mongóliában és a Szaharában égető.
Az UNEP ugyancsak aggódik a globális vízhiány miatt. A szervezet szerint néhány évtizeden belül a világ lakosságának harmada szenvedhet vízhiánytól. 2000-ben 1, 1 milliárd embernek nem volt lehetősége a biztonságos ivóvízhez jutáshoz.