Több űrturistát, kevesebb űrhajóst küldenének az oroszok a Nemzetközi Űrállomásra
Fél év helyett egy évre küldené fel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységének újabb tagjait az orosz Űrkutatási Hivatal, a Roszaviakozmosz (RKA), hogy ezzel enyhítse az amerikai űrrepülések leállítása nyomán rászakadt pénzügyi terheket.
A NASA-nak tett javaslatról Szergej Gorbunov, az RKA szóvivője számolt be hétfőn Moszkvában. Mivel a Columbia űrhajó tavaly februári tragédiája után a NASA felfüggesztette űrrepüléseit, a legénység műszakváltásait lebonyolító űrrepüléseket, valamint az űrállomás ellátását Oroszország jelenleg egyedül végzi. Az amerikai űrsiklók legkorábban 2005 márciusában repülhetnek újra.
A szűkös anyagi forrásait európai űrhajósok, valamint űrturisták utaztatásával kiegészíteni próbáló orosz fél szerint az új séma lehetővé tenné egy-egy férőhely felszabadulását minden második Szojuz-repülés alkalmával. (Egy űrturista “repülőjegye” és az űrállomáson való tíznapos tartózkodása mintegy 20 millió dollár, egy űrhajós “bérutaztatása” 14, 5 – 18 millió dollár bevételt hoz az orosz űrkutatásnak.)
Az orosz “űrturista-utakat” forgalmazó amerikai Space Adventures cég Washingtonban hétfőn bejelentette, hogy következő ügyfelük egy optikai technológiák fejlesztésével foglalkozó amerikai cég vezetője, bizonyos Gregory Olsen lehet majd, aki nem csak kalandvágyból vág neki az űrutazásnak.
Az Roszaviakozmosz szóvivője, Szergej Gorbunov Moszkvában elmondta: Olsenre úgy tekintenek, mint aki társszerzője lehet az utazása idejére tervezett kutatásoknak, s az orosz űrkutatási hivatal további projektekben is számít Olsen cégének hosszú távú együttműködésére.
Űrállomás az Alpok felett
Amikor Stájerország holdfényes vonulatai mögül hirtelen felbukkan az űrjármű fénye, az élmény megfizethetetlen.
Még nem lesz veszélyeztetett világörökségi helyszín a Nagy-korallzátony
Ausztrália elérte, hogy az UNESCO világörökség bizottsága a Nagy-korallzátonyt ne nyilvánítsa veszélyeztetett világörökségi helyszínné
Egyre több mezőgazdasági termék kerül a szemétbe
Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban.
Mi lesz azzal a tengernyi hulladékkal a Mount Everesten?
Mit tehet egy hegymászó annak érdekében, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után? Vajon létezik-e hosszú távon fenntartható megoldás a „világ tetején” egyre csak gyarapodó emberi hulladék eltávolítására?
Idilli svéd táj sebhellyel
Svédország Dalarna megyéje idilli szépségű tájon helyezkedik el.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
