Egyszer egy életben – A Titán a Rák-ködben
Különleges csillagászati eseményt sikerült a NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriumának megörökítenie: a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán, amely a Naprendszer egyetlen vastag légkörrel rendelkező holdja, áthaladt a Rák-köd előtt.
A nagy energiájú csillagászati jelenségek – a fekete lyukakhoz, kvazárokhoz és szupernóvákhoz kapcsolódó események – nagy mennyiségű elektromos sugárzást bocsátanak ki a röntgentartományban, így ezek tanulmányozásában a Chandra röntgen-műhold különösen fontos szerepet játszik.
A Rák-köd
Régóta a Chandra fő kutatási témái közé tartozik a Rák-köd. A régi kínaiak feljegyezték, hogy 1054-ben egy csillag még a Vénusznál is fényesebb lett az égen, majd lassan, egy esztendő alatt elhalványult. Most már tudjuk, hogy szupernóva-robbanást láttak akkor, amelynek halvány nyomai ma is láthatóak a Rák-ködben. Akkora energia szabadult fel hajdan az égnek ezen a részén, hogy a köd a színkép minden tartományában sugároz.
A Rák-köd magjában egy pulzár, azaz egy gyorsan forgó neutroncsillag található. Tömege nagyobb a Napénál, de átmérője csak tíz kilométer körül lehet. Folyamatosan részecske és sugárnyalábokat bocsát ki magából, amely másodpercenként körbesöpör a térben.
Bár a Szaturnusz és a Titán harminc évente érinti a Rák-ködöt, ám hogy épp előtte haladjanak át, az nagyon ritka. A következő hasonló együttállásra 2267-ig kell várni.
A Titán árnyéka a ködben
A Chandra mérései szerint a hold röntgen árnyéka jelentősen nagyobb, mint a hold felszínének átmérője. A különbség alapján a Titán légkörének röntgensugárzást elnyelő része 880 kilométer. Ez körülbelül 10-15 százalékkal nagyobb érték, mint ahogy a Voyager szonda adatai alapján korábban a kutatók kalkulálták. A most nyilvánosságra hozott felvételt egyébként 2003. január 5-én készítette a Chandra.
A Titán légköre 95 százalékban nitrogénből, 5 százalékban metánból áll. Légnyomása másfélszerese a földinek. A Voyager vizsgálta a Titán légköri szerkezetét 500 kilométer magasság alatt és 1000 kilométer felett, 500-1.000 kilométer között azonban a Chandra felvétel előtt nem voltak mérések.
A Rák-köd a Very Large optikai távcsővel
A Titán légkörének pontosabb megismerése rendkívül fontos a Cassini-Huygens küldetésben résztvevők számára. A Cassini júliusban éri el Szaturnuszt, amelyet négy éven keresztül vizsgál majd. Ez idő alatt ezer kilométerre megközelíti a Titánt is, ahol a szonda leszállóegysége, a Huygens leválik majd róla. A tervek szerint a Huygens felszíni és légköri méréseket végez majd a Titánon.
Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja
2024-ben a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapján, december 5-én.
2011 óta nem volt ilyen hideg novemberünk
Az év tizenegyedik hónapja kifejezetten hideg és száraz volt.
Nem sikerült megállapodni a műanyagszennyezés korlátozásáról
Megállapodás nélkül ért véget az ENSZ tárgyalása, egyes országok nem akarják korlátozni a műanyagtermelést.
Térképen fedeztek fel jelentős tornádó sebhelyet
Ausztráliában ugyan nem kivételes a tornádók kialakulása, a lakatlan, mindentől távoli sivatagi területen azonban nem sok szemtanúja lehetett az eseményeknek.
Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban
A szakértők egy, a Csendes-óceánhoz köthető jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció hatásait elemezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
