Rejtélyek a Naprendszer tizediknek hitt bolygója körül

Ez év március 15-én az amerikai California Institute of Technology (Caltech) kutatói bejelentették, hogy a Plútó 1930-as felfedezése óta a Naprendszer legnagyobb objektumát pillantották meg, amelynek közvetett bizonyítékok alapján valószínűleg holdja is van.

Ennek igazolására az eszkimó tengeristennőről Sedna-nak keresztelt égitestet a Hubble teleszkóp és a világ legnagyobb optikai teleszkópja, a Hawaii-on található Gemini is vizsgálni kezdte.

Nyoma sincs holdnak

A csillagászok legnagyobb meglepetésére a Hubble március 16-án készített felvételein nyoma sincs az objektumot kísérő holdnak. Annak a valószínűsége, hogy a hold éppen az égitest mögött vagy közvetlenül előtte tartózkodott a felvételek pillanatában, rendkívül csekély.

A Caltech kutatói a Sedna rendkívül lassú tengely körüli forgása miatt gyanakodtak kísérőre – a szokatlan lassúságra a legésszerűbb magyarázatnak egy hold gravitációs vonzereje tűnt.

Rejtélyes lassúság

A Naprendszer szinte minden objektuma néhány óra alatt megfordul tengelye körül, Sedna forgása viszont több mint 20 napig (de biztosan kevesebb mint 50 napig) tart.

Ha a számítások helyesek, akkor a Merkúr és a Vénusz után a Sedna a Naprendszer harmadik legalacsonyabb sebességgel forgó égiteste. Az előbbi kettő forgását jelentősen befolyásolja a Nap, ám a Sedna lassúságára egyelőre nincs magyarázat.

A Sednához hasonló méretű Plutó hat nap alatt fordul meg tengelye körül. A Sedna forgási idejét az égitest fényvisszaverő képességének periodikus változása alapján számították ki a csillagászok.

Félig kő, félig jég

A Sedna a Naprendszer legtávolabbi ismert égiteste. Naptól számított átlagos távolsága körülbelül háromszor nagyobb, mint a Plútóé. Nap körüli, furcsa elliptikus pályája során akár 130 milliárd kilométerre (ez 900 Nap-Föld távolság) is eltávolodik központi csillagunktól.

A Napot 10.500 év alatt kerüli meg. A Naptól való óriási távolsága miatt a Sednán rendkívül hideg uralkodik: mínusz 240 foknál soha nincs melegebb. Ez a félig kő, félig jég objektum rendkívül fényes, és színe ugyanolyan vöröses, mint a Marsé.

A Hubble segítségével a csillagászok pontosították a Sedna méreteit is: a számítások szerint az égitest átmérője háromnegyede a Plútójénak, körülbelül 1.600 km.