A NASA nem küld egy évre űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra
A NASA elutasította az oroszok azon kérését, hogy a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó legénység szolgálati idejét a jelenlegi félév helyett egy évre hosszabbítsák.
Az oroszok nem titkolt szándéka az volt, hogy évente egy alkalommal kevesebbszer kelljen „szolgálati” céllal Szojuzt felbocsátaniuk, és ezt az alkalmat fizetős űrturisták szállítására használhassák ki.
A NASA elvben nem ellenzi a hosszabb küldetéseket, ám ennek októbertől való bevezetését elvetette. Az amerikai űrhivatal részben azzal indokolta döntését, hogy a jelenlegi, csökkentett működés mellett (a szokásos háromfős legénység helyett, jelenleg csupán kettő teljesít szolgálatot) nem szerencsés az űrállomáson való tartózkodás meghosszabbítása. Ezentúl, az ilyen hosszú idejű súlytalanságnak az emberi csontokra és izmokra gyakorolt hatása sem tisztázott – véli a NASA.
A Columbia űrsikló tavaly februári tragédiája óta az amerikai űrhajók „pihennek”, és az orosz Szojuzok biztosítják az űrállomásra való feljutást. A háromszemélyes Szojuzok évente kétszer repülnek. Fedélzetükön a kétfős legénység és egy fizetett utas, – űrturista vagy az Európai Űrhivatal küldöttje –, utazik. Ha a legénység űrállomáson való tartózkodását egy évre hosszabbítanák, a Szojuzok még két fizető utast szállíthatnának, ami az anyagilag szorult helyzetben lévő orosz űriparnak jelentős segítség.
Jelenleg egyébként épp őrségváltáshoz készülődik az űrállomás. Hétfőn hajnalban a kazahsztáni Bajkonurból indult útnak az a Szojuz TMA-4 űrhajó, amelynek fedélzetén egy amerikai, egy orosz és egy holland űrhajós utazik az űrállomásra. Az amerikai Michael Fincke és az orosz Genagyij Padalka fél évre érkezik, és a jelenleg szolgálatot teljesítő amerikai-orosz párost váltják. A holland Andre Kuipers az Európai Űrhivatal szolgálatában áll, 11 napot tölt az űrállomáson, ahol számos tudományos kísérletet készül végrehajtani.
Kapcsolódó cikkünk:
Az elmúlt hatvan év alatt a földfelszín ötöde alakult át
A globális földhasználat alakulása rengeteg változással jár, többek között az éghajlatot is befolyásolja.
A teát is fenyegeti a klímaváltozás
A szakértők szerint kevesebb növény fog teremni, és még a tea íze is megváltozhat.
Aeroszolok légköri útját vizsgálták
Aeroszolnak hívunk minden olyan levegőben lebegő anyagot, amely mikroszkopikus szemcsékből áll, legyen akár természetes, akár emberi eredetű.
Szokatlanul korán kezdődött az orosz erdőtűz-szezon
A tüzek mezőgazdasági égetésekből eredtek.
Lendületet kap a Déli-óceán védelme
Az Antarktisz körüli óceánokat együttesen Déli-óceánnak hívjuk, itt már eddig is nagy hangsúlyt kapott a természetvédelem.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
