Marsi kőzet kísérteties hasonlósága egy antarktiszi meteorittal

A marsi Meridiani Planum síkságon kóborló, nemrég napi 140.9 méterrel marsi távolsági rekordot döntő Opportunity egy kőzet alfa-részecske spektrométerrel történő analizálása során az 1979-ben, az Antarktisz jegében felfedezett, szakmai körökben EETA79001 néven elhíresült, meteoritéhoz hasonló összetételű szikladarabot talált.

A mérés lényege, hogy a jármű karján elhelyezett szenzor érzékeli a vizsgált kőzet radioaktív összetevőinek bomlása során kibocsátott alfa részecske-, illetve a röntgen elektromágneses sugárzást. A Bounce Rock névre keresztelt szikla további, az anyagok eltérő infravörös sugárzását mérő, thermoemissziós vizsgálata megerősítette, hogy fő összetevője az a vulkanikus eredetű piroxán kristály, amely az antarktiszi EETA79001-t is felépíti. Hasonlóan a most vizsgált kőzethez az antarktiszi meteor is a marsi légkörre jellemző összetételű gázbuborékokat tartalmaz.

Rejtélyes összetételű meteoritok

Az EETA79001 és a Földön eddig felfedezett mintegy harminc hasonló meteorit eredete sokáig komoly kihívás elé állította a tudományos közvéleményt. Bolygónkon megtalálható meteoritok többsége a Mars és a Jupiter között kisbolygóövezetből, vagy üstökösök széthullásából származik. Azonban a Földünkre „hullócsillag”-ként alászálló kőzetek között szép számban megtalálhatók olyan, úgynevezett SNC-meteoritok is, amelyek szokatlan mennyiségű és összetételű gáztartalma, vulkanikus-eredetű alkotóik és rendhagyó izotópeloszlása más eredetre utal.

Az EETA79001 gázzárványainak 1983-as elemzése a Mars atmoszférájával szoros egyezést adott. A nyolcvanas években elvégzett radiometriás vizsgálatok ezenfelül rámutattak, hogy a többi, Földön talált meteorit tekintélyes, átlag 3-4 milliárd éves, korához képest ezek a kőzetek átlagosan „csak” 180 millió- 1.3 milliárd évesek, azaz nem a Naprendszer kialakulásának idejéből, vagy a Holdról származnak, hanem egy olyan bolygóméretű égitestről, amely sokáig képes volt megőrizni vulkanikus tevékenységét.

Így a nyolcvanas évek végére bizonyítottá vált az a nézet, miszerint bolygónk meteoritjai közül mintegy harminc a Marsról származik. Mindezek ellenére a Bounce Rock felfedezéséig eddig még nem találtak olyan kőzetet a Marson, amely hasonlítana a Földön talált SNC-meteoritokhoz.

Gigantikus becsapódás a Marson és a Földön

Továbbra is rejtély azonban, hogy milyen módón gyűrhették le a marsi gravitációt a szikladarabok. Az égitestről történő elszabadulás kritériuma az úgynevezett szökési sebesség elérése, ami a vörös bolygó esetén 5km/sec (18000km/h). Ekkora sebesség eléréséhez hatalmas energia szükséges, ami a Mars esetében kizárólag a kőzeteket szétrepítő nagy energiájú becsapódás révén képzelhető el.

A Mars Odyssey szonda által készített infravörös felvételek alapján a most felfedezett Bounce Rock lehetséges eredete az Opportunity jelenlegi helyétől 50 km-re délkeletre található, 25 km-s átmérőjű becsapódási kráter lehet. Az elképzelések szerint tehát a Bounce Rock és az EETA79001 kialakulásának története nagymértékben hasonlíthat egymásra.

A két kőzet összetétele azonban a nagy hasonlóság ellenére nem egyezik meg, tehát nem valószínű, hogy ugyanazon becsapódás hozta volna őket létre. Azonban könnyen elképzelhető, hogy a folyamat, ami kirepítette a Bounce Rock-t, akár Földünkre is juttathatott megegyező összetételű meteoritot.